Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Okirati illeték. 255. Törvénykezési illeték. 256—266. 63 terjesztett elő, a nem szegényjogos felperes részére illeték­mentességet vagy illetékfeljegyzési jogot nem biztosít. (Kb. 2912/1937. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 34.) 261. 1930: XXXIV. t.-c. 8. §. Ha a szegényjogon perlő fel­peres az alperest úgyis, mint férje örökösét kérte marasztalni s az alperes csak mint férjének örököse marasztaltatott, az alperes marasztalása csak 50%-os. (Kb. 6966/1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 7.) 262. 1914: XLIII. t.-c. 11. §. A tisztességtelen verseny abbahagyása iránti perben hozott az az ideiglenes határozat, amely a per befejezéséig terjedő hatállyal az alperest eltiltja a kifogásolt cselekménytől: illetékmentes, mert nem fordul elő az 1914:XLIII. t.-c. 11. §-ában foglalt felsorolásban s nem vonható a 12—18. §. alá sem. (Kb. 10.806/1936. P. sz. — M. K. LIX. évf. 18.) 263. 1914: XLIIL t.-c. 31. §. A Pp.. 8. §-a s ennek nyomán az 1914: XLIII. t.-c. 31. §-a is csak a járulékként követelt ka­matok tekintetében rendeli, hogy azokat a perérték, illetőleg az illeték alapjának megállapításában figyelmen kívül kell hagyni. Ez azonban nem jelenti, hogy a pertárgy értékének (illetékalap) megállapítása során a tőkésített kamatokat sem kell figyelembevenni; ezek járulékjellege ugyanis megszűnt s a tőkésített kamat tőkeköveteléssé változott. (Kb. 7036/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 8.) 264. 1914:XLIII. t.-c. 32. §. Az 1930: XXXIV. t.-c. 3. §-a értelmében a per tárgyának az értékét nem lehet a per tár­gya (a panaszolt esetben a 19.000 P-re értékelt bekebelezésre alkalmas okirat kiállítása) helyett megjelölt pénzösszegnél (amelyet a hitelező hajlandónak nyilatkozik az okirat helyett elfogadni) magasabbra tenni, mert ez a kijelentés a kereset értékének a leszállításával egyértékü. (Kb. 12.836/1938. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 40.) 265. 1914: XLIII. t.-c. 32. §. Ha a bíróság a társaság feloszlatására irányuló kereseti követelésnek az értékét a meg nem becsülhető perek 5000 P értékével szemben 40.000 P-ben állapította meg, az illetékek tekintetében is ez az ér­ték az irányadó. (Kb. 12.020/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 15.) 266. 1921: XXXIX. t.-c. 34. §. (1) bek. A haszonbérlő el­len vezetett csődeljárás során a csődvagyonba bevont bánya­üzemben a csődvagyonként történt kezelés ideje alatt kiter­melt és forgalomba hozott szén adóváltságáért nem a csődtö­meggondnokot, illetve a vagyonkezelőt, hanem magát a bá­nyaüzem tulajdonosát terheli a felelősség akkor, ha a bánya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom