Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Okirati illeték. 194—207. 53 202. 1920:XXIV. t.-c. 15. §. A házszövetkezet üzletrészeinek első szerzője társasági szerződés útján (alkotólag) szerzi meg az üzletrészt; a szerzés illetékét a szövetkezet az üzletrészek kibocsátási illetékének alakjában fizeti meg. Nem lehet tehát vételi illetéket követelni az okiratnak az után a (valótlan) tartalma után, amely szerint a szövetkezet az első kibocsátású üzletrészt eladta, mert az üzletrész csak a társasági szerződéssel születik s csak azt követőleg a második és további szerzővel szemben lehet átruházható jogtárgy. (Kb. 18.525/1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 19.) 203. 1920:XXXIV. t.-c. 23. §. A dologi kezes is csak a részére kézbesített fizetési meghagyás kézhezvételétől számított rendes határidőn belül élhet az illeték ellen jogorvoslattal. (Kb. 14.458/1938. P. sz. — Mi. K. LIX. évf. 21.) 204. 1920:XXX1V. t.-c. 122. §. E §. (2) bekezdésében megállapított illetékkedvezmény alkalmazásának nem akadálya az, hogy az az alapítványról kiállított alapítólevelet az arra hivatott kormányhatóság nem hagyta jóvá. (1940. okt. 30. — Kb. 5880/1940. P. sz. — 2075. E. H. — Pod. 1941. évi 3. f. 10.) 205. 111. díj 20. pont. Kőbánya haszonbérletét nem lehet a kőanyag adásvételének tekinteni s mint ilyet illeték alá vonni, mert nincs meghatározva az adásvételi ügylet érvényességi kelléke: a vétel tárgyának mennyisége. (Kb. 5998/ 1936. P. sz. — M. K. LIX. évf. 18.) 206. 111 díjj. 27. tétel. I. Az okirat, amelynek tartalmából az illeték követelhetésének feltételét tevő jogi hatásnak belföldön való bekövetkezése nem tűnik ki, csak annak folytán és abban az időpontban válik illetékkötelessé, ha -— az okiratnak hivatalos használatra bocsátása útján vagy anélkül is — az okiratba foglalt valamely jogot belföldön érvényesítenek, illetve a benne meghatározott valamely kötelezettséget belföldön teljesítenek. II. A pénzben lerovandó okirati illetékért az ill. szab. 97. §-ának 1. pontja értelmében azok a személyek tartoznak kezességgel, akik az ill. szab. 94. §-a értelmében a bélyeggel lerovandó illetékért is kezesként felelősek. (1940. nov. 6. — Kb. 7428/1940. P. sz. — 2071. E. H. — Pod. 1941. évi 1. f. 2.) 207. 111. díjj. 33. tétel. Ha közösen úgy vesznek ingatlant, hogy a telek tulajdonjogát A., haszonélvezetét B. szerzi meg s annak fejében, hogy az egész vételárat A. fizeti meg, B. arra kötelezi magát, hogy a telken házat épít: az ingatlanszerződésen kívül építési szerződés jött létre, amelynek illetékalapja a telek haszonélvezetéért A, által fizetett vételár. (Kb. 14.288/1937. P sz. — M. K. LIX. évf. 19.)