Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

662 Büntetőjog. A megsértett jogi érdek eme kisebb terjedelménél fogva a Kúria megismerése szerint sem létesült a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség, hanem a magyar fegyveres erőnek a katonai irodákban alkalmazott egyénei sérelmére használt és valónak nem bizonyult tényállításokkal a felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége valósult meg. Jogi tévedés és törvénysértés nélkül állapította meg tehát az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét, a cselekményét pedig a törvénynek megfelelően minősítette. (B. I. 1271/1941. — 1941. IV. 16.) 1031. — Bv. 9. §. — A községi jegyző által végzett magán-munkákra vonatkozó tényállítás (híresztelés) a Bv. 9. §-a szempontjából a községi jegyző hivatásának gyakorlására vonatkozik. K. F. I. sértettre vonatkozólag a vádlott még azt is mondta, hogy ,.a V. kiskorúak földjéből a főjegyző azért nem engedte, hogy földet vegyek, mert akkor betekinthetek a tagosításba." Ezzel kapcsolatban a panasszal élők azt vitatják, hogy ez a kijelentés semmiféle körülmények között nem vonatkozik a nevezett hivatásának gyakorlására, mert a községi jegyző a tagosítást, helyesen a parcellázást nem hivatalánál fogva, hanem megbízás alapján magánemberként végzi, az az ő magánmunkája és így a vádlott az idézett kijelentéssel F. I. községi jegyzőt meg sem rágalmazhatta. Ez az érvelés sem helytálló. A vádlott ugyanis ezzel a kijelentéssel a községi jegyzőt értelemszeíüen az említett munka körül elkövetett olyan szabálytalansággal, illető leg mulasztással gyanúsította burkoltan meg, amelynek föltárása a jegyző önérzetét sértő, vagy a hivatali, társadalmi, esetleg erkölcsi értékét károsan befolyásoló következményekkel járhat. A kijelentés tehát nyilvánvalóan rágalmazó jellegű, mert a sértett egyéni becsülete ellen intéz veszélyes módon támadást. A nyilt támadásnál ugyanis a burkolt célzásnak mindi? nagyobb az ártó hatása, mert a burkolt gyanúsításba rendszerint többet lehet és szoktak belemagyarázni, mint a félreértést nem tűrő, nyilt és világos tényállításba. Viszont az arra jogosított községi jegyző, mint F. I. sértett is nem hivatali állásától elvonatkoztatva magánegyénként, hanem a hozzáfordulók megbízása álapján ugyan, de minden esetben mégis hivatali állásánál fogva, annak körében végzett hivatalos tennivalók mellett, tehát közhivatalnokként látja el a magánmunkálatokat és ezekre nézve is fegyelmi felelősség terheli abban az esetben, ha a magánmunkálatok ellátása körében tanúsít közhivatali állásával össze nem férő magatartást. A 126.000/1902. B. M. számú rendelettel a községi és körjegyzők ré széri kiadott ügyviteli szabályoknak a magánmunkálatokra vonatkozó fejezetében foglalt rendelkezések is kifejezetten erre utalnak. Ezek szerint ugyanis a magánmunkálatok elvégzésére följogosított jegyző csak a törvények és a szabályrendeletek által engedélyezett magán