Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Becsületsértés. (1027—1028.) 659 Szabálytalanul, hatáskörén kívül eső módon járt el tehát a sértett főjegyző akkor,amidőn a saját fegyelmi ügyében a feljelentőt megidézte és jegyzőkönyvileg meghallgatta. A hatáskör túllépésérc következtet a Kúria abból a tényből is, hogy a sértett főjegyző meghagyása folytán kibocsátott idézőnek ügyszáma nincs és az sincs megjelölve, hogy az idézés mily ügyben történt. Ahhoz, hogy a cselekmény a Bv. 9. §-ának 6. pontja értelmében felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségének legyen minősíthető, szükséges, hogy a rágalmazó tényállítás a sértett hivatása gyakorlásával kap csolatban legyen. Ez á kapcsolat a jelen esetben azonban hiányzik, mert a kifejtettek szerint a hivatás gyakorlása a törvény által a sértettnek hatáskörébe utalt teendőjét nem öleli fel és így a vád tárgyává tett felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségének tényálladéka nem valósult meg. Az állított tény ugyan közhivatalnokra, de nem hivatása gyakorlására vonatkozik, s így legfeljebb egyszerű rágalmazás vétségéről lehetne szó. Ámde ennek vizsgálatába a Kúria nem bocsátkozhatott azért, mert a sértett az elsöbírói főtárgyaláson kijelentette, hogy mint magánember a vádlottnak megbocsát, ez a megbocsátás pedig a magáninditvány visszavonásával egy tekintet alá esik. (B. I. 744/1941. — 1941. V. 7.) 1028. — I. Bv. 1. §., 3. §. 2. bekezdés 2. pont. — Az 1921: LIII. t-cikkel szervezett Országos Testnevelési Tanács a büntetőjogszabályok szempontjából törvény által alkotott testület, hatóság; szervei a Tanácsban kifejtett működésük kőiében közhivatalnokok. II. Bv. 9. §. — Ha a felhatalmazás megadására a miniszter jogosult, a miniszter által miniszteri hatáskörében adott felhatalmazás nemcsak sajátkezű miniszteri aláírás esetében, hanem ,,a miniszter rendeletéből" kiadott aláírás esetében is joghatályos. A m. kir. Kúria ítéletének indokai: A testnevelésről szóló 19921:LIII. t,-c. 10. §-ában adott fölhatalmazás alapján kibocsátott 1.110-1/1930. V. K. számú, az Országos Testnevelési Tanácsnak szervezeti szabályzatát magában foglaló rendelet 1. §-a szerint: „Az 0. T. T. testnevelési és sporthatóság". A 2. §. szerint: „A testneveléssel kapcsolatos minden fontosabb avagyelvi jelentőségű ügy, döntés vagy intézkedés előtt véleményadás végett az O. T. T. által letárgyalandó. Az O. T. T. úgy az iskolai, mint az iskolánkívüli testnevelési, továbbá sportügyekben, mint kezdeményező és véleményező testület, törvényes jogkörében pedig, mint felügyelő és végrehajtó szerv működik." Ebből, valamint a rendeletnek az 0. T. T. föladadtait részletező 3. $-ából nyilvánvaló, hogy az 0. T. T. az 1921:LIII. t.-c. 1. §-a által közcélként elösmert testnevelés irányítását és ellenőrzését hatósági jogkörben \égzi. Elnökét, alelnökeit, a szakbizottsági előadókat stb. a m. kir. vallás42*