Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Szemérem elleni erőszak. Szándékos emberölés. — Testi 649 sértés. (1015—1017.) Szándékos emberölés. 1016. — Btk. 279., 301. §. — Szándékos emberölés és testi sértés elhatárolása a cselekmény elkövetésére használt eszköz, a lelki indok adottsága és az elkövetési tevékenység alapján. K.f-AB.H.T. 252. sz. határozata értelmében aBtkv. 301. §-ában meghatározott súlyos testisértés bűntettének a kísérlete elvileg nincs ugyan kizárva s helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy az ölési szándék megállapítására a cselekmény elkövetésének körülményei csak az esetben szolgálhatnak elegendő alapul, ha nem állapíthatók meg olyan körülmények, amelyek az ölésre irányuló szándékot kizárják. Ámde a vádlott meggyalázó kifejezések használata mellett, haragos állapotában, tehát a lelki indok adottságával rántotta elő az emberi élet kioltására alkalmas 20—25. cm. hosszú kését és ölésre utaló „felnyársallak" fenyegető szóval szúrt a vele szemben álló, tehát rövidlátása ellenére is általa jól látott sértett felső teste felé s a sértettnek felső és alsó kabátját a szíve táján át is szúrta. Ezekből a körülményekből a Kúria a másodfokú bíróságtól eltérően arra a jogi következtetésre jutott, hogy a vádlott szándéka nem csupán a sértett bántalmazására irányult, hanem ezen túlmenően arra is, hogy a sértettet életétől is megfossza, amely szándékolt eredmény a vádlott akaratán kívül álló okból nem következett be. (B. 1.76/1941. II. 25.) Testi sértés. 1017. — Btk. 310., 80.,, 82. §. — Gondatlanság lejtőn megállított gépkocsi megfelelő biztosításának elmulasztásával. K. — A 250.000/1929. B. M. számú rendelet 86. §-a szerint —amint ezt a kir. ítélőtábla helyesen kiemeli, — a lejtőn megállított gépkocsit megfelelően biztosítani kell, ami a kézifék fékezésének megszűnése esetére akként szokott megtörténni, hogy vagy követ tesznek a kocsi kereke elé, vagy a kocsit nekieresztik a járdaszegélynek, esetleg a motort egy ellenkező sebességre állítva bekapcsolják. Vádlott, aki képesített gépkocsivezető, a foglalkozására nézve előír: szabálynak nem tett eleget, mert a lejtőn megállított gépkocsiját csak •i. kézifékkel fékezte le, de egyébként nem biztosította. Igaz ugyan, hogy a gépkocsi ennek dacára hosszabb ideig állott a lejtőn, anélkül, hogy önmagától elindult volna, ámde vádlottnak számolnia kellett azzal, hogy a kocsiba való beülés és az ajtó becsukása oly eröművi hatással lehetnek, amelyek a gépkocsinak a lejtőn való megindulását idézhetik elő. Ha a vádlott a kocsit a lejtőn való megindulhatás ellen kellően biztosítja, a baleset nerr* következik be s így kétségtelen, hogy vádlottnak a fentemlített mulasztásban jelentkező gondatlansága és a bekövetkezett