Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Közjegyzői eljárás. — Ügyvédség. (995—996.) 633 irányban, hogy a közjegyző a hatóságokhoz való beadvány be­adására őt illető jogán felül a hatóságoknál a feleknek képvi­seletére is kiterjesztett új jogkört nyer, tehát az 1880: LL t.-c. 1. §. f) pontjában jelzett eljárásokon is csak az 1874: XXXV. t.-c. 55. §-ában említett beadvány-intézéseket kell érteni, te­kintve, hogy az 1880: LL t.-c. csak a közjegyzői díjakat és nem pedig egyben a közjegyző hatáskörét is szabályozta. — III. Az 1874: XXXV. t.-c. 205. §-a értelmében az érvénytelen s használhatatlan kiadványokért díj nem jár és a fél a már megfizetett díjat is visszakövetelheti, amely szabály értelem­szerűen vonatkozik arra az esetre is, ha a közjegyző hatáskö­rébe nem tartozó és a közjegyzői törvény értelmében egyál­talában nem díjazható eljárásért követel díjazást. K. A fellebbezési bíróság ítélete II. részében helyesen állapította meg, hogy a felperes a követelés alapjául vett eljárásaiban nem közjegyzői ha­táskörbe utalt tevékenységet fejtett ki és így közjegyzői díját ezért nem követelhet az alperestől. A m. kir. Kúria a Te. 42. §-a alapján utal a fellebbezési bíróság indo­kaira, mégis: 1.), azzal a helyesbítéssel, hogy (...mint a Fejben I.. a. ...) — és 2.) azzal a kiegészítéssel, hogy (...mint a Fejben II. a. ...). Minthogy a felperes tevékenysége egyáltalában nem közjegyzői munka, nem foghat helyt ezúttal még a fél-díjazás és egyéb közjegyzői illetmények megítélése sem. Az alperes által állított jogelismerésnek ezúttal jogalapító hatálya pe­dig azért nincs, mert (...mint a Fejben III. a. ...). Már ezek alapján törvényszerű a felperes keresetének az elutasítása. Ü941. ápr. 1. — R VI. 5342/1940.) Ügyvédség. 996. Ür. 96. §. — Ügyvédi munkadíj. — Ha az ügyvéd és a megbízó fél között az elvégzendő ténykedés díjazása tekinteté­ben előzetes írásbeli megállapodás jön létre, az ügyvédnek a megbízás keretében teljesített munkájáért akkor is csak az előzetesen kikötött díjazásra van jogos igénye, ha a megbízó az ügyfeleitől ügyvédi munkadíj címén esetenként beszedett összegek végelszámolásának eredményében esetleg a kikötött átalányösszegnél magasabb bevételhez is jutott, mert az a kérdés, hogy a megbízó a többletet ügyfeleitől jogosan szed­te-e be, a megbízó és a megbízott ügyvéd közti jogviszony szempontjából nem ügydöntő és nem vezethet annak a meg­állapítására sem, hogy a beszedett többlet a megbízott ügy­védtől vonatott el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom