Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Sorrendi eljárás. (963—964.) 603 kell hajtania, ugyané rendelet 8. §-a pedig a most hivatkozott nyombani intézkedési kötelezettségtől is eltérést enged. Ezekből pedig, valamint a 4300/1934. P. M. sz. rendelet 6. §-ának utolsó mondatának abból a rendelkezéséből, hogy a kedvezmény hatálytalanítása az adófőkönyvben és a kedvezményekről vezetett nyilvántartásba feljegyzendő, — okszerűen az következik, hogy (... mint a fejben ...), péld. végrehajtási cselekményt foganatosíttat, a kedvezményt megszüntető kifejezett határozatot hoz stb. E hivatkozott jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével szükség van tehát a jelen esetben annak a további tisztázására is, hogy a részletfizetési kedvezmény valóban mikor szűnt meg a pénzügyi hatóság valamely cselekménye, vagy rendelkezése folytán. Minthogy ezek tisztázásának hiányában az ügy jelen állása mellett az érdemi eldöntésre nem alkalmas és az érdemi eldöntéshez szükséges eme adatok megállapítása legcélszerűbben az elsőbíróság előtt történhetik, — ezért a m. kir. Kúria a másodbíróság végzését az elsőbíróság végzésének vonatkozó részére is kiterjedő hatállyal feloldotta és az elsőbíróságot a szóban levő 152 pengő 61 fillér köztartozásnak és kamatának előnyös sorozása kérdésében további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (1940. máj. 31. — Pk. V. 237/1940.) V. ö.: Gr. XXXII. 1128. sorsz. hat. 964. (Vht. 189. §.), 24.000/1929. I. M. 15. §., 16.400/1933. M. E. 3. §., K. K. H. Ö. 84. §. — Köztartozás rendkívüli részletfizetési kedvezményének megszűnése. — Kielégítési elsőbbség elévülésének félbeszakadása zárlat folytán. K. A bírói gyakorlat értelmében helyes a másodbíróságnak az az álláspontja, hogy az 1931—1933. évi adóknak az 1933. év végén nyilvántartott és a 16.400/1933. M. E. számú rendelet alapján részletfizetési kedvezményben részesített hátralékának és kamatának rendkívüli kielégítési elsőbbsége — a részletfizetési kedvezmény megszűnése esetén —• ettől számított 3 évig tart. Téves azonban a másodbíróságnak az az álláspontja, hogy a részletfizetési kedvezmény megszűnése ezúttal nem volna megállapítható. A másodbíróság is megállapította ugyanis, hogy a pénzügyi hatóság nemcsak figyelmeztetéseket és felhívásokat intézett a végrehajtást szenvedő adózókhoz, — hanem végrehajtási cselekményeket is foganatosított ellenük. Már pedig a szóbanlevő adóhátralékok behajtása iránt foganatosított végrehajtási cselekmények nyilvánvalóan a részletfizetési kedvezmény megszüntetését is jelentik. A Budapest székesfővárosi VII. E. adókerületi osztálynak az 54.531/ 1939. tk. sz. jegyzőkönyvhöz X. 6. alatt csatolt kimutatása szerint a pénzügyi hatóság a végrehajtást szenvedők ellen 1935. évi április 17-én letiltó rendelvényt bocsátott ki, május 9-én pedig nemleges zálogolási jegyzőkönyvet vétetett fel.