Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

596 Végrehajtási eljárás. megszűnt és az ingatlan tulajdonosa a vonatkozó jelzálogjog ranghelyével sem rendelkezhetik. Hitelviszony biztosítására szolgáló keretbiztosítéki jelzálogjog esetében pedig az egész keretösszeg csak addig jön számításba, amig valamelyik érdekelt nem igazolja, hogy a keretben mily ösz?zegű követelés áll fenn. Ennél szélesebb körű jogot a legkisebb árverési vételár megállapításánál az előző terheket fennállásuk szempontjából kifogásoló hátrább álló hitelező részére sem az 5610/1931. M. E. sz. rendelet, sem más törvényes intézkedés nem biztosít. Nem illeti meg tehát őt a ranghellyel rendelkezés jogának meghiúsulását szükségképen előidéző az a jog sem, hogy a jelzálogjogát megelőző rangsorban bekebelezett jelzálogjogoknak az alapul szolgáló követelések megszűnte Okából való törlését igényelhesse. Ehhez képest a fellebbezési bíróságnak ezt az igényt elutasító döntése az anyagi jogot annál kevésbbé sérti, mert a sz.-i 1823. sz. tkvi betétben felvett ingatlanokra az 1346/1926. és 13911/1926. tk. sz. végzésekkel C. 63. és 71. sorsz. alatt a M. Bank fiókja javára 600.000.000 és 200,000-000 K. tőkék és jár. erejéig bekebelezett jelzálogjogok váltóhitel biztosítására szolgáirak s így hitelviszonyból származó keretbiztosítéki jelzálogjogok, ezekre vonatkozólag pedig a már kifejtettek szerint módjában állott volna a felperesnek a legkisebb vételár megállapítása tárgyában az 1939. évi október 2-án történt kihallgatásakor előterjeszteni és igazolni azt a kifogását, hogy a keret üres. (1941. ápr. 18. — P. V. 1108/1941.) 953. Vht. 155. §., 4000/1938. M. E. 27. §. 4. bek. — Ismételt ajánlat ingatlan végrehajtási árverés hatályával történő magán eladásánál. — Az, aki írásbeli ajánlatot tett, a tárgyaláson tehet ismételt ajánlatot, de ajánlatának az előzőnél legalább 1%-kal nagyobbnak kell lennie. K. Ingatlanoknak magánkézből végrehajtási árverés hatályával való eladásáról a 4000/1938. M. E.sz. rendelet 27. §-ának 4. bek. úgy rendelkezik, hogy a vételi ajánlat folytán kitűzött tárgyaláson az, aki már szabályszerű írásbeli ajánlatot tett, a legmagasabb ajánlatot legalább 1%-kal meghaladó új ajánlatot tehet. Az ajánlattétel tehát csak annyiban van korlátozva, hogy a tárgyaláson csupán az tehet újabb ajánlatot, aki korábban már írásbeli ajánlatot tett, továbbá, hogy az ajánlatnak legalább 1%-kal kell meghaladnia az eddigi legmagasabb ajánlatot. Sem az idézett, sem más törvény és rendelkezés nem korlátozza az ajánlattétel lehetőségét olyképen, hogy a tárgyaláson már kinek-kinek csakis egyszer lehet újabb ajánlatot tenni. Ekként (...mint a fejben...). (1941. ápr. 2. — Pk, Y. 1126/1941.) 959. Vht. 179., 187. §., Vhn. 27. §., 6300/1932. M- E. 31. §. — Árverés megsemmisítése. — Árverési vevő rosszhiszeműsége. — Utóajánlati árverés felfüggesztése. — I. Bár a 3. sz. J. D. szerint ingatlanok bírói árverésen vétele megtámadható azon az alapon, hogy az árverési vevő az árverés alkalmával tudta, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy az el-