Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)
Végrehajtás elrendelése. (932—934.j 575 §-a szerint a végrehajtás foganatosítására illetékes, tehát az a járásbíróság, amelynek a területén a végrehajtást foganatosítani kell, illetőleg ingatlanra vezetett végrehajtás esetén az a telekkönyvi hatóság, amelynek a területén az ingatlan fekszik. Ez alól a szabály alól a 9700/1938. M. E. sz. rendelet 29. §-a csak arra az esetre állapít meg kivételt, mikor az ítélkező csehszlovák bíróság székhelyét csatolták vissza a Magyar Szent Koronához. A 9700/1938. M. E. sz. rendelet 26. §-ában foglaltaknak kiterjesztése a 3570/1939. M. E. sz. rendelet 4. §-ában megjelölt határozatokra, e tekintetben nem tesz számot, mert a hatáskörre és illetékességre vonatkozó eltérő szabályokat a 9700/1938. M. E. sz. rendelet 29. §-a tartalmazza, ennek az említett határozatokra is hatályossága tekintetében pedig a 3570/ 1939. M. E. sz. rendeletben intézkedés nincs. Arra tekintettel tehát, hogy a besztercebányai kerületi bíróság székhelyét a Magyar Szent Koronához nem csatolták vissza: az általa hozott' ítélet végrehajtásának elrendelése tárgyában intézkedni hivatott bíróságot a Ppé. 33. §-ában foglaltak alapján kell meghatározni. Minthogy a végrehajtató a végrehajtás elrendelését a végrehajtást szenvedő ingóságaira és a losonci kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság területén levő s-i ingatlanokra kérelmezte: a balassagyarmati kir. törvényszék a végrehajtás elrendelésére hatáskörrel nem birt. A m. kir. Kúria ezért mindkét alsóbíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőbíróságot utasította a végrehajtási kérvénynek a határozásra hivatott losonci kir. járásbírósághoz áttételére. Megkereső külföldi bíróság hiányában a Ppé. 33. §-ában említett értesítés felesleges. (1940. júí. 30. — Pksz. 3483/1940.) 934. Vht. 8. §., 1881: LXL 25., 26. §. — Végrehajtás elrendelése vasutvállalat ingóságaira. — Lefoglalandó ingóságok meg nem jelölése végrehajtási kérvényben. — I. Az 1881. évi LXL t.-c. 25. §-a értelmében a Vht. szabályait a vasutvállalatok ellen vezetett végrehajtások esetén is alkalmazni kell, de a 26. és következő szakaszokban foglalt eltérésekkel. Ezekben a szakaszokban pedig nincs külön rendelkezés a vasutvállalatok oly vagyontárgyainak bírói lefoglalása tekintetében, amelyek a 26. §. második bekezdésében meghatározott vállalati tartozékok fogalma alá esnek. Ebből folyólag az ilyen vagyontárgyak külön és önállóan is végrehajtás alá vonhatók. — II. A lefoglalni szándékolt ingóságoknak a végrehajtási kérelemben közelebbről meg nem jelölése a végrehajtás elrendelését nem akadályozhatja, mert a Vht. 8. §-a az ilyen tüzetes megjelölést kötelezően nem írja elő. K. (Mint a fejben 1. a ). (Mint a fejben II. a ). Ezek szerint a másodbíróság az üzem folytatásához nem szükséges ingóságokra kért végrehajtás elrendelését tévesen tagadta meg.