Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Házassági jog (456). 151 mekekkel szemben fennálló kötelességeit sérti meg, ami ellen a másik há zastárs hatósági úton kereshet orvoslást oly módon, hogy a gyámhatóságnál panaszt emelhet és megfelelő intézkedést kérhet. A fellebbezési bíróság erre tekintettel azt fejtette ki, hogy az alperesnek állított magatartása bontó okot nem létesít. Ez azonban téves. (...mint a Fejben II. a ). Ennélfogva (... mint a Fejben III. a ). A szeretet és megbecsülést lerontó ezen a hatáson nem változtat az, hogy a sértett házastárs a gyermekek helyzetének a megváltoztatása érdekében hatósági intézkedést is kérni jogosult. Bontó oknak minősül tehát az alperessel szemben a gyermekek tartása, gondozása és nevelése tekintetében olyan bizonyított szándékos magatartás, amely a fent előadottak értelmében alkalmas házastársi súlyos kötelességszegés megállapítására. Habár a fellebbezési bíróság a különélés időszakát illetően a gyermekek gondozása, nevelése és tartása tekintetében tényállást nem állapított meg, ez mégse ad okot a megtámadott ítélet feloldására. A peresfelek között folyamatban volt és csaknem közvetlenül e bontó per megindulása előtt befejezett ideiglenes nőtartási perben ugyanis a gyermekek tartása és nevelése tekintetében a peresfelek által megnevezett tanúkat, közöttük három kivételével azokat is, akiket a felperes ebben a perben hívott fel, már kihallgatták, akik nemcsak az együttélés, hanem a különélés idejére vonatkozóan is tettek vallomást. E vallomásuk az ebben a perben kiderített adatokkal és a peresfelek előadásával együtt oly bizonyítékot nyújtanak, hogy azon a még ki nem hallgatott három tanú vallomása akkor sem változtathatna, ha a felperesre kedvezően tennének vallomást. Ezért a m. kir. Kúria e három tanú kihallgatásának mellőzésével a már nyújtott bizonyítékok és adatokra tekintettel elegendő alapot talált arra, hogy a Te. 40. §. értelmében tényállást alkothasson meg. Az iratok tartalma szerint a peresfeleknek négy gyermekük van. A legidősebb most mintegy 10 éves, a legkisebb pedig 3 és 1/2 éves. Nem vitás, hogy a felperes nő- és gyermektartás fizetésére köteles. Az alperes azt adta elő, hogy a felperes ennek a kötelezettségének nem tesz eleget és a tartásdíjnak a felperes ingatlanaiból való behajtását gátolj körülmény, hogy a felperes a nőtartás díját megelőző rangsorral az ügyvédje javára 1200 pengő erejéig jelzálogjogot engedett. A felperes az alperesnek ezt az előadását nem cáfolta meg, de az előadás valósága mellett szól a felperesnek a családját elhanyagoló egyéniségére mutató, meg nem támadott az a tényállás, amely szerint, bár az alperes terhére a háztartás vezetése körül mulasztások merültek fel, ezeket arra lehet visszavezetni, hogy a felperes nem törődött az alperessel és nem gondoskodott a háztartás szükségleteiről. Ezt a jellemképet kiegészíti N. Pál községi főjegyzőnek ama vallomása, amidőn a felperes 1938. őszén és 1939. tavaszán a katonasághoz bevonult, az alperes részére panaszai folytán a családfő segély kiutalása iránt a tanú hivatalból volt kénytelen intézkedni,