Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)
148 Személyi és családi jog. 454. Ht. 80. §. a) pont. — Idegen férfitől származó gyermek születése miatt indított bontókereset. — I. A H. T. 80. §. aj pontjában meghatározott házastársi kötelességsértés csak szándékos cselekmény vagy mulasztás lehet. A gyermekszülés élettani folyamat, tehát sem nem cselekmény, sem nem mulasztás, ezért bontóok még akkor sem lehet, ha a gyermek idegen férfitől származott. Ily esetben a szándékos cselekmény, — a házastársi kötelességsértés az idegen férfivel való nemi érintkezésben jelentkezik. — II. A házasság fennállása alatt született gyermek a férjtől származottnak tekintendő. Mindaddig tehát, amíg a gyermek származásának törvényessége jogerős bírói ítélettel megdöntve nincs, — maga a szülés ténye az idegen férfivel való nemi érintkezést nem bizonyítja és nem is valószínűsíti, K. Tényként állapította meg a fellebbezési bíróság,. hogy az alperesnek az életközösség megszakítása után —- 1938. évi augusztus hó 12. napján gyermeke született. Ez a ténymegállapítás megfelel a felperes 5. sorszámú kérvényéhez becsatolt születési anyakönyvi kivonat tartalmának a jogorvoslattal megtámadva nincs. A felperes fellebbezésében a Ht. 80. §. a.) pontja keretében bontóokul érvényesítette ezt az újabb körülményt is azzal, hogy a gyermek idegen férfitől származott. (...mint a Fejben I. a ). A felperesnek tehát, mint bontó tényálladékot, azt kellett volna a perben bizonyítania, hogy az alperes a különélés alatt idegen férfivel nemileg érintkezett. Ezt azonban semmivel sem bizonyította. ( mint a Fejben II. a. ...) Z. Imréné tanú azt vallotta, hogv az alperes 1937. évi november havában előtte oly kijelentést tett, hogy K. Imrétől esett teherbe. Ennek a tanúnak a vallomását a fellebbezési bíróság bizonyítékul el nem fogadta. Hogy miért nem, azt ítéletében részletesen megokolta. Indokolása nem okszerűtlen, ezért a felperesnek emiatt emelt panasza figyelembe nem vehető, mert a szabad mérlegelés kérdése felülvizsgálat tárgya nem le^ het. De ettől eltekintve a Pp. 669. és 670. §-ai értelmében a félnek még a bíróság előtt tett beismerése is csak abban az esetben szolgálhat bizonyítékul, ha azt a per adatai meggyőzően alátámasztják. Z. Imréné vallomása az alperesnek csupán peren kívüli beismerésére vonatkozik, amely azonban semmivel valószínűsítve nincs, ezért valósága esetében sem lehetne annak perdöntő jelentőséget tulajdonítani, és pedig annál kevésbbé, mert az alperes a bíróság előtt ily beismerést nem tett. hanem következetesen és határozottan a felperest jelölte meg a gyermek atyjaként. Ezért felel meg az anyagi jogszabálynak a fellebbezési bíróság elutasító ítélete, - ennélfogva a felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével is el kellett utasítani. (1940. máj. 15. — P. III. 582/1940.)
