Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Házassági jog (449-450). 145 nem is állította, sőt beismerte* hogy az egyházi esküvőt ő sem szorgalmazta. Mindezekre tekintettel helyesen döntött a fellebbezési bíróság akkor, amikor arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperes vallásváltoztatását a felperessel szemben súlyos sérelemnek tekinteni nem lehet. És pedig annál kevésbbé, mert ez a vallásváltoztatás a felperes hitéletére jellemző, fentebb kiemelt körülményeknél fogva lelkületén semmi nyomot nem hagyott és az alpereshez kapcsolódó életviszonyát semmi vonatkozásban nem zavarta meg. (1940. jún. 12. — P. III. 1144/1940.) 449. Ht. 80. §. a) pont. — Közszcrzcményí igény kijátszása, mint bontóok. — A házasfelek egymást vagyoni érdekeikben is támogatni kötelesek. K. Bekebelezett tulajdonjogából származó rendelkezési jogánál fogva a nevén álló ingatlanokat az alperes eladhatta ugyan, a családi-erkölcscsel ellenkeznék azonban, ha ez az eladás a felperes közszerzeményi igényének a kijátszására történt és ekként az alperes rendelkezési jogával viszszaélt. Ha ugyanis ez bizonyítást nyer, az átruházás súlyos megsértését jelenti annak a házastársi kötelességnek, amely szerint a házasfelek egymást vagyoni érdekeikben is támogatni kötelesek. A fellebbezési bíróság azonban a megállapított és meg sem támadott tényekből okszerűen jutott arra a jogi következtetésre, hogy az alperes által megkötött szerződések nem színlegesek. A szerződéseknek állított színlegességéből tehát kijátszási szándékra nem lehet következtetni. (K. 1940. nov. 26. — P. III. 3392/1940.) 450. Ht. 80. §. a) pont. — Házastársi tartozás teljesítésének menthető elmaradása, — A házassági tartozás nem teljesítése csak akkor minősíthető bontóoknak, ha ezt a kötelességét bármelyik házas fél vétkesen szegi meg. A házassági tartozás teljesítésének menthető elmaradása esetén tehát bontóok fennforgását megállapítani nem lehet. K. (...mint a Fejben...). A nem vitás perbeli tényállás szerint az alperes a felperesnővel, ennek R. I.-val 1937. év tavaszán történt találkájáról való tudomásszerzése után is, a peresfelek egyező előadásából kitetszően, 1937. év végéig nemileg érintkezett. Ezt a perbeli tényállást P. G. és P. G.-né vallomása is támogatja. Az alperes tényállítása szerint a nemi érintkezés megszakadása később következett be s ez is abból az okból, mert a felperesnő gondoskodott oly jelenetekről, amelyek következtében lelki okok gátolták a házassági tartozás teljesítésében. Ebben a vonatkozásban a fellebbezési bíróság dr. P. G. tanú vallomása alapján, a fenti tényállás szerint tényként azt állapította meg, hogy a felperes egy hétköznapi együttes társaságukban azt mondotta az alperesnek: mit szólnál hozzá, ha én megtalálnám azt, akit igazán szeretek? Ez R. I-val történt találkáról való tudomásszerzés után történt s Döntvénytár 1941. 10