Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

132 Személyi és családi jog. A Ht. 55. §-a értelmében pedig az itt meghatározott érvénytelenségi ok akkor létesül, ha a megtévesztést a házasfél tudva maga idézte elő. (1941. jan. 16. — P. III. 3581/1940.) 431. Ht. 55., 65. §. — Betegség gyógyíthatósága megtá­madási ok megvalósulása szempontjából. — Életközösség azon­nali megszakításának elmulasztása helybenhagyás szempont­jából. — LA H. T. 55. §-ban megszabott ok megvalósulása szempontjából közömbös, hogy a súlyos baj gyógyítható-e vagy nem, mert a házasulandó testi állapotának egészséges voltát zavaró olyan betegség is a lényeges személyi tulajdon­ságra vonatkozik, amely súlyos és megismétlődő, kiújuló, ha különben gyógyítható volna is. — II. A csontvelőgyulladást kiváltó és már két ízben operációs beavatkozást igényelt gü­mőkóros megbetegedés olyan súlyos és megismétlődő, kiújuló betegség, amelynek tudatos elhallgatása a H. T. 55. §-ában megszabott megtévesztés megvalósítására alkalmas. — III. A gyakorlatban ismételten felmerült esetekben a bíróság nem minősítette a házasság helybenhagyásának a férj ama maga­tartását, ha a megtámadási ok megismerése után kíméletből, gyengédségből, nem azonnal szakította meg a házassági élet­közösséget. K. (... mint a Fejben I. alatt...). Már pedig (— mint a Fejben II. alatt...). E jogi álláspont dacára a fellebbezési bíróság a keresetet az anyagi jog sérelme nélkül utasította el. Az anyagi jogszabályt a bíróság a perben érvényesített ügydöntő tényállításukhoz szabva hivatalból alkalmazza. A fenti ténymegállapítás szerint a felperes a házassági életközössé­get az alperes kórházi ápolásának ideje alatt is fenntartotta. Ez jogilag házassági együttélésnek minősül. Már pedig nem támadható meg a házasság, ha a házastárs a megtá­madási ok tudomásra jutása (H. T. 57. §.) után a házasságot helyben­hagyja. A H. T. 65. §. második bekezdésében foglalt jogszabály, hogy: az eset körülményei szerint kell megítélni, hogy az együttélés folytatása helybenhagyás-e? A perbeli tényállás szerint a felperes a feleségétől — ennek kórház­ba menetele után — a pénzt kezelő alperesi nőtestvér útján 610 P ösz­szeget kapott kézhez — visszatérítés kötelezettségével. Az alperes becsatolta a felperesnek ebben a tárgyban 1938. évi de­cember hó 9-én és 20-án, 1939. évi január hó 21-én, április hó 22-én és időbelileg meg nem határozható, de e tárgyra vonatkozó levelét, ame­lyéknek tartalmát az elsőbíróság az ítélet indokaiban részletezi. Az 1939. évi január hó 21-én kelt levélben a felperes a kérdés:;s pénzre vonatkozóan ezt írja: ha azt kívánod, úgy a pénzt két tanú előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom