Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

126 Személyi és családi jog. A szakértői vélemény szerint a súlyosan sexual-neuropathikus alperesnél gátlások egész sorozata fejlődött ki. Kétségtelen, hogy ily gátlás eredménye a felperesnek kímélni akarása, akkor amikor a felperes minden állítólagos kimerültsége dacára is maga szólította fel az alperest a nemi érintkezésre. Ugyancsak ily beteges gátlásnak jelentkezik az a tény is, hogy az alperes a felperessel nem érintkezett pusztán azért, mert a felperes nővére a peresfeleknél tartózkodott. Az alperesnek módjában állott ugyanis a felperes nővérének akadályul tartott ott tartózkodását hosszabb vagy rövidebb időre eltávolításával megszüntetni, vagy pedig, íimint a felperes erre reá is mutatott, a nemi érintkezésre azokat az idő szakokat felhasználni, amikor a felperes nővére hosszabb vagy rövidebb ideig nem volt otthon. Az a tény, hogy az alperes az egész négy hónapi idő alatt a gátlások hatása alatt állott, holott ezek alól módjában volt magát kivonni, alapos következtetést enged arra, hogy a felperessel szemben az alperesnek a sexual-neuropathiából eredő képtelensége azt az állandó jelleget mutatja, amelyhez a törvény azt a hatást fűzi, hogy ennek megléte esetében a házastársi tartozásra való képtelenség a Ht. 54. §-ának c, pontjában meghatározott megtámadási oknak minősül. Alapos ezért a felperesnek amiatt érvényesített panasza, hogy a fellebbezési bíróság nem állapította meg a nemi tartozás teljesítésére való képtelenség állandóságát. A házassági anyakönyvi kivonat adatai szerint a házasság megkötésekor az alperes 25 esztendős volt. Ez az életkor már magában kellő alapot ad arra a következtetésre, hogy a felperes nem tudta és a körülményekből sem következtethette, hogy az alperes állandóan képtelen házastársi tartozás teljesítésére. Mindezért alapos a felperesnek ama panasza is, hogy a fellebbezési bíróság az anyagi jog szabálya ellenére járt el, amidőn nem mondotta ki a házasság érvénytelenségét, jóllehet ennek a Ht. 54. §-ának c. pontjában meghatározott feltételei mind megvannak. Ennek eredményében a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta és a peresfelek házasságát a törvény idézett rendelkezése alapján érvénytelennek nyivánította. A felperes végleges nőtartási díj megállapítását is kérte. (...mint a Fejben II. alatt...) A felperesnek ilyen irányú kérelme azonban nincs. A m. kir. Kúria ezért a nőtartás kérdésében nem határozhatott. Ennyiben tehát a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította. (1940. jún. 14. — P. III. 1228/1940.) V. ö. Gr. XXXIII. 545. 427. Ht. 54. §. e) pont., Pp. 269., 669., 671. §. — Tévedés nőnek mástól teherbeejtése esetében. — Házasság érvénytelenítése iránti perben eskü alatti kihallgatás. — I. A Ht. 54. §-ának e) pontja értelmében tévedés alapján a házasságnak érvénytelenné nyilvánítását akkor lehet kérni, ha a nő -x