Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

890 — Csődjog. — általában nincs helye, a helyi bizottság- az ügy iratait — anélkül, hogy egyéb kérdések tárgyalásába bocsátkoznék és különösen anélkül, hogy a felek valamelyikét a 17. és 18. §-ok alapján perre utasítaná —, a tényállás közlésével a Pénzintézeti Központnak megküldi, amely esetben a 21. §. értelmében minden más eljárás kizárásával a Pénzintézeti Központ állapítja meg elsőfokon azt, hogy a védett birtok tekintetében a teherrendezés törvényes előfeltételei fennállanak-e és hogy mely követelések és mily mértékben esnek átalakítás, illetőleg könyvjóváírással való kielégítés alá. — II. A rendes bíróság előtti eljárásban a helyi bizottság által történt perre utasítás esetén is önállóan kell a bíróságnak vizsgálnia azt, hogy az adott esetben van-e egyáltalán teherrendezésnek helye. — III. A tartozás rendezés kérdésének peres útra történt utasítása esetén a bírói ítélettel való tartozásrendezés is, vagy az ingatlan egy részének az átengedésével, vagy a tartozás összegének a megfelelő leszállításával, vagy végül a törlesztés útján való fizetés megállapításával lévén csupán elrendelhető, lényegében a bíróság útján való rendezés is a gazdavédelem céljaira alkotott jogszabályokon nyugvó tartozásrendezés, következésképen a bíróságnak ez irányú eljárásában szintén a gazdavédelmi jogszabályok alkalmazása mellett csak az azokban foglalt keretek között és az azokkal elérni kívánt célok szem előtt tartásával kell dönteni. K. A m. kir. Kúria helyesnek fogadta el a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy az I—III. r. felperes irányában ezúttal nincsenek meg azok a törvényes előfeltételek, amelyek mellett az alperessel szemben ingatlanvételárhátralék címén fennálló tartozásuk rendezését — az 5000/19:;7. M. E. sz. rendelet 17. és 20. §-ai alapján történt perre utasításuk folytán — a rendes bíróság előtti eljárásban az idézett rendelet 20. §-ában megjelölt módozatok mellett sikerrel kérhetnék. (. . . Mint a fejben III. a. . . .) (. . . Mint a fejben I. a. . . .) Minthogy pedig kétségtelen az, hogy (. . . mint a fejben II. a. ...) a fellebbezési bíróság helyesen vette az adott esetben figyelembe azt, hogy ezúttal, amikor egyrészt az I—III. rendű felperesnek a védett birtoka a 30 kat. holdat meghaladja, másrészt a rendezési eljárásban bevonni kívánt teher beleesik az ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének a 40-szeres szorzatába, az 5000/1937. M. E. sz. rendelet 3. §. és a 6500/1939. M. E. sz. rendelet 3. §-a értelmében a követelésnek hosszú lejáratúvá való átalakítása útján, illetve az 5000/J937. M. E. sz. rendelet 2. §-ában említett másik módon — könyvadósságvállalás útján — sincs helye az I—III. r. felperes által kért teherrendezésnek. (1940. máj. 15. — P. VI. 759/1940.) 1183. 5000/1937. M. E. 55. §. — Végrehajtás elrendelése gazdavédelmi eljárás során felmerült költségek erejéig. — A 10.000/1935. M. E. sz. rendeletet követően hatályba lépett