Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)
882 — Csődjog. — viszi keresztül, G. .l.-l a munkásságáért semminemű további honorárium, illetve ellenérték nem illeti meg. Idevonatkozóan pedig a kir. Kúria a Te. 40. §-ának alkalmazásával B. és I. tanúk egybehangzó és egymást kiegészítő vallomásai, valamint az F/U. jel alatti vázrajz mérlegelése alapján azt állapította meg, hogy nem a G. J., hanem a B. által — I. tanácsa alapján — készített telekfelosztási tervet fogadták el, illetve vitték keresztül. Minthogy tehát még az F/S. alatt csatolt okirat tartalma szerint sem illeti ebben az esethen G. J.-t a munkásságáért további honorárium, illetve ellenérték, az F/S. alatti megállapodásra alapított kereseti követelés ahban az esethen is alaptalan, ha beigazolást nyer, hogy G. .1. felperes nevében és részére kötött az F/S. alatti tartalmának megfelelő megállapodást az alperessel. (1940. febr. 27. — P. VII. 5566/1939.) 1173. Cst. 48. §. — Tehermentesítési kötelezettség teljesítése csődben. K. Az utóbb csődbe került alperesi részvénytársaság 12.862 P vételárban 218 négyszögöl területű ingatlant adott el a felperesnek és nejének és kötelezte magát az eladó részvénytársaság arra, bogy amennyiben a' vevők ;i vételárat kifizették, beszerzi és a vevőknek kiadja az eladott ingatlanra B hágai cég javára 2655 hollandi forint és járulékai erejéig bekebelezett jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt. Nem vitás, bogy a megvett ingatlan tulajdonjoga a vevők nevére átíratott, a vevők a teljes vételárat a csődnyitás előtt kifizették és hogy a vevők a jelzálogjog tőrlésére vonatkozó nyilatkozatot a vállalt kötelezettség ellenere meg nem kapták. A felperes Keresetében arra kéri az alperes csődtömeggondnok kötelezését, bogy adjon a bekebelezett jelzálogjog törlésére alkalmas okiratot, ennek nem teljesítése esetén pedig helyezzen bírói letétbe 12.821 P 95 f-t. Ez a kereseti követelés, amelyet a felperes a kereset fenti tartalma és felperesnek a perbeli eljárás során telt kijelentése szerint, szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése iránt tömeghitelezőként kíván az alperes ellen érvényesíteni, a letétbe helyezésre irányuló rész, illetve kérelem tekintetében sem esik a csődtörvényben a csödhitelezőkrc vonatkozóan előírt bejelentési kötelezettség s ezzel kapcsolatos külön eljárás alá: alaptalan tehát az alperesnek a felperes felülvizsgálati kérelmére adott válaszában is fenntartott az a perbeli érvelése, hogy e külön eljárásra tekintettel a keresetnek a letétbe helyezésre vonatkozó részét illetően fennforog a Pp. 180. §Lának 1. pontja szerint, e §. utolsó bekezdése értelmében hivatalból észlelendő pergátló körülmény. Az alperes csődtömeggondnok a vevő felperes és neje részéről a teljes vételár kifizetésével, a közadós részéről pedig az eladott ingatlan tulajdonának átruházásával és birtokba adásával, tehát a főkötelezettségre nézve teljesített vételi szerződést meg nem támadta. A tömeggondnoknak ez az eljárása lényegében azonos hatályú azzal, hogy a szerződést a csőd megnyitása után is fenn kívánta tartani.