Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Csődjog. állapította tneg, hanem az eljárási a csődtömeggondnok fellépéséig felfüggesztette. Alaptalan ez a panasz azért, mert a Pp. 465., 466., 4(17. és 470. § aibai. foglalt rendelkezések egybevetéséből kitűnik, hogy az eljjárás [elvételére annak a felfüggesztése esetében is ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek az eljárás félbeszakadása esetére érvényesek. Egyébként a Pp. 467. §-a szerint csődnyitás esetében mindazokban a perekben, amelyeket a csődtörvény szerint a közadós ellen, vagy a közadós részéről nem lehet folytatni, az eljárás félbeszakad és így az elsőbíróság 44. sorszámú végzéstis — bár nem egészen szabatos megjelöléssel — lényegében nyilván az eljárásfélbeszakadását mondta ki. Minthogy ezek szerint a felülvizsgálati kérelem minden irányban alaptalan, azt el kellett utasítani. (1940. febr. 8. — P. I. 5196/19:59.1 1172. Cst. 3., 6. §. — Közadós megtámadható és semmis ügyletei. — I. A Cst.' 6. §-a a hitelezőkkel szemben való semmisséget mondja ki, azonban ez nem jelenti azt, hogy a közadósnak csődnyitás után történt rendelkezései a csőd tartalma alatt is csak viszonylag, a csődhitelezők megtámadása esetén semmisek. A csődtörvény ugyanis a közadós ügyleteit illetően különbséget tesz megtámadható és semmis ügyletek között. Az előbbiek körébe a csőd előtt kötött, az utóbbiak körébe pedig a csőd alatt tett rendelkezésekből eredő ügyletek tartoznak. A megtámadható ügyletek a sikerre vezetett megtámadásig érvényesek s megtámadásuk az erre jogosított fél elhatározásától függ, viszont a semmis ügyletek már a jogszabály erejénél fogva hatálytalanok. — II. A Cst. 6. §-ának idézett rendelkezése, ha egyszer semmisséget állapít meg, nem értelmezhető úgy, hogy a közactósnak a csődnyitás után tett ügyleti rendelkezései csak a hitelezők megtámadása esetén semmisek, hanem azt jelenti, hogy ettől függetlenül semmisek mindaddig, amíg a csődeljárás folyamatban van, illetve amíg érvényesülni kell annak az elvnek, hogy a csődvagyonnak a hitelezők egyenlő kielégítésére kell szolgálnia. K. A kir. Kúriának két kérdésben kellett állástfoglalnia: Felléphet-e a perben a felperes az általa vitatott engedményezés alapján s vájjon ez engedményezéstől függetlenül saját jogán megilleti-e a kereseti követelés. Az alperes tagadta az engedményezés tényét s kifogásolta annak jogosságát. Álláspontja szerint az engedményező (1. J. az ellene nyitott csőd joghatálya alatt a kereseti követelést jogérvényesen nem engedményezhette a felperesre. Az irányadó tényállás szerint G. .1. ellen 1937. évi március hó X. napján nyitottak csődöt. A keresetlevelet a felperes 1937. évi július hó 19. napján adta be. A csődnyitás lényére és alperes védekezésére tekintettel a felperesi terhelte annak a kereseti alapnak a bizonyítása, hogy az engedményezés még a csőd hatályának kezdete előtt jogérvényesen létrejött.