Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Végrehajtás ingatlanok haszonélvezetére. Biztosítási végrehajtás. 87! 1161—1162. — Végrehajtás ingatlanok haszonélvezetére. 1161. Vht. 209. §. — Zárlat tartama alatt esedékessé vált adók és betegbiztosítási díjak kielégítése. — A haszonélvezetet terhelő minden adó — és természetesen a betegbiztosítói biztosítási díj is — a végrehajtási zárlat tartama alatt az 1881 :LX. tc. 209. §-ának második bekezdése értelmében a zárgondnok által fizetendő. — Tömeget, amely a hitelezők között felosztásra kerülhet, csak az ezeknek az adóknak és egyéb köztartozásoknak kifizetése után mutatkozó többlet képez, mert tulaj donkép csak ez a tiszta jövedelem. — Az a körülmény pedig, hogy a zárgondnok elmulasztotta a végrehajtási törvény 209. §-ában előírt kötelessége teljesítését, nem szüntetheti meg az államkincstárnak és a betegbiztosítónak jogát a zárlat tartama alatt esedékessé vált követelésüknek a zárlati jövedelemből minden más követelést megelőző kielégítéséhez még akkor sem, ha követelésüket „elsőbbségi jogon" érvényesítik. K. A kir. Kúria nem tehette magáévá a másodbírósági végzésnek azt az indokolását, hogy a pénzügyi hatóság által érvényesített adók és a 223. lapszám alatti hátraléki kimutatás alapján érvényesített betegbiztosítási dijak azért nem érvényesíthetők elsőbbségi jogon, mert elsőbbségi joga csak a kényszerkezelés (zárlat) megengedését megelőző időben esedékes adóknak és betegbiztosító járulékoknak van, a fennforgó esetben érvényesített adók és a 223. lapszám alatt lévő hátraléki kimutatásban feltüntetett betegbiztosító járulékok (díjak) pedig a zárlat tartama alatt lettek esedékesekké. Ugyanis (...mint a fejben...) (1939. dec. 22. — Pk. V. 2037/1939.) Biztosítási végrehajtás. 1162. (Vht. 224. §.), Ppé. 51. §. — Biztosítási végrehajtás elrendelése kereset főtárgya mellett érvényesített készpénzkövetelés erejéig. — I. A Ppé. 51. §-a nem tartalmaz olyan megszorítást, hogy az ítélet alapján biztosítási végrehajtásnak csak önállóan érvényesített pénzkövetelés erejéig lehetne helye. — II. A m. kir. Kúria IV. sz. teljes ülési döntvénye az alapjául szolgált jogszabály időközi megváltozása folytán alkalmazást nem nyerhet. K. Végrehajtató a biztosítási végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelmét a Ppé. 51. §-ára alapította. (... Mint a fejben I. a ) A m. kir. Kúria IV. számú teljes ülési döntvényének nem is ez a törvényhely, hanem a Vnt. 223. és 224. §-ának eredeti szövege szolgált alapjául, amely készpénzbeli követelés iránt indított perben hozott ítéletről szól, amivel szemben az utóbb említett törvényszakasz helyébe lépett Ppé. 51. §-a a biztosítási végrehajtás elrendelésének alapjául a készpénzbeli követelésben marasztaló ítéletet jelöli meg, függetlenül attól, hogy ez a követelést a kereset önálló főtárgya-e vagy sem. Tehát (... mint a fejben II. a. ...) és ezt a pol-