Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— öröklési illeték. 215—220 71 öröklési illeték. 215. 1920: XXXIV. tc. 69. §. 2. bek. — E bekezdés szerint az örökrészhez számítandó ajándékozások után kiszabott illetéket az öröklési illetékből le kell vonni. Ezért az 1920: XXXIV. tc. 69. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alapján az örökhagyó által halála előtt egy évvel adott ajándék hozzászámításának az örökséghez csak abban az esetben van gyakorlati jelentősége, ha a hozzászámítás folytán az öröklési illeték kulcsa magasabb lesz és ezáltal az öröklési illeték növekedik. (Kb. 13.403/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 51.) 216. 1920: XXXIV. tc. 84. §. — E §. (1) bekezdése csak addig irányadó, amíg az egyes hagyatéki vagyontárgyakból való nagyobb arányú átvételnek az ellentétele más hagyatéki vagyontárgyakból való kisebb arányú átvételben, vagy pedig a terhekből való nagyobb rész vállalása útján jelentkezik. Ha ellenben az egyes hagyatéki vagyontárgyakban nagyobb arányban részesedő örökös az ellentételt a hagyatékon kívül eső vagyoni körből nyújtja, akkor az 1920: XXXIV. tc. 84. §-ának nem (1) bekezdése, hanem a további rendelkezése kerül alkalmazásra. (Kb. 6817/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 53.) 217. 1920: XXXIV. tc. 84. §. — Az a körülmény, hogy az örökhagyó a végrendeletben kifejezésre juttatta, hogy feleségét ingatlanvagyonának egy részére azért rendelte örökösül, mert a közös ingatlanukba fektetett összeget ezzel akarta megtéríteni, a végrendelet intézkedésének csak indoka, de az ingatlanrésznek végrendeleti öröklés jogcímén történt átszállását és megszerzését nem érinti. A szerzés tehát öröklési és nem a visszterhes vagyonátruházásokra megállapított illeték alá esik. (Kb. 13.048/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 51.) 218. — A hagyatéki ingatlanok elidegenítését tartalmazó és a közjegyző által készített külön jegyzőkönyveket, tekintve, hogy azoknak a hagyaték átadása előtt történő elidegenítéséhez a hagyatéki bíróság beleegyezése szükséges, illletékkiszabás céljából nem a közjegyző, hanem a hagyatékátadó végzéssel együtt a hagyatéki bíróság jelenti be a m. kir. adóhivatalhoz. (Kb. 7559/1935. P. sz. — M. K. LVII. évf. 31—32.) 219. — Az örökhagyó végrendeletében a hagyaték rendezésével megbízott végrendeleti végrehajtó az örökösök nevében nem jogosult panasszal élni. (Kb. 95151935. P. sz. — M. K. LVII. évf. 45.) 220. Ideigl. Törv. Szab. I. Rész 4., 8. §§. — Az örökösök egyikének az a vagyonszerzése, mely kötelesrész címén támasztott igényének kielégítéseként következett be, úgy esik illeték