Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Pénzügyi jog. — foglalt ingóságok birtokosa minden esetben igénykeresetet támaszthatott a rendes bíróságnál. A végrehajtási törvény {1881 : LX. ti.) 100. §-a kifejezetten utalt arra, hogy az igénykeresetet tárgyazó 92—99. §-ait azon igényperekre nézve is alkalmazni kell, amelyeket az adóügyekben lefoglalt ingókra támasztanak. Ezt az állapotot az 1920. évi XXIII. te. 100. §-a gyökeresen megváltoztatta az által, hogy kimondotta azt, hogy a köztartozások miatt vezetett foglaláskor a hátialékos, illetőleg a törvény értelmében a hátralékos helyett fizetésre kötelezett személy lakásán lefoglalt ingóságoknak zár álól való feloldása céljából igénykeresetnek helye nincs. Ez a törvényes rendelkezés azonban a régi állapotot — az 1881. évi LX. tc. 100. §-át — továbbra is érvényben tartotta abban az esetben, ha a zálogolást a hátralékos lakásán kívül foganatosították. Az 1923. évi VII. tc. 48. §-a aztán az 1920 : XXIII. tc. 100. §-ában ÍOÓlalt rendelkezéseket oda módososílotta, hogy az igénykeresetek körét a hátf ralékos lakásán kívül foganatosított zálogolások esetében is kizárólag a hátralékos foglalkozása folytán nála lévő idegen tulajdont alkotó ingóságokra korlátozta, és az igénykeresetet minden más esetben kizárta. Az igénykeresetre nézve pedig az eddigi eljárással szemben azt az újítást tartalmazta, hogy az igényt ezentúl mindig a pénzügyigazgatóságnál kell bejelenteni, és ha a pénzügyigazgatóság az igényt jogosultnak tartja, a lefoglalt ingóságoknak a zár alól való feloldása iránt a saját hatáskörében intézkedik, ha pedig az igényt beigazoltnak nem látja, utasítja a felet, hogy igénykeresetét a bíróságnál indítsa meg. A K. K. H. Ö. 59. §-a ezekkel megegyező rendelkezéseket tartalma/, mégis a (2) bekezdés második mondatában megengedi a hátralékos lak i sában történt foglalás ellen is az igény keresetet abban az esetben, ha az ügy véd vagy iparos foglalkozását iroda, illetőleg műhely hiányában a lakásán folytatja. Ezek szerint a mai jogállapot az, hogy a főbérlő, aki főbérleti lakását vagy annak egy részét bútorhasználattal együtt albérletbe adja, vagy főbérleti lakásában csládtagjainak ingyenesen ad szállást, a nála lakó albérlő, illetőleg családtag köztartozása miatt lefoglalt bútorainak a zár alól való feloldás iránt igénykeresetet nem indíthat, mert az 59. §. (11 bekezdése kizárja azt, hogy a zár alá vett ingóságokat közvetlenül a bíróságnál igényelje és mert az 59. §. (2) bekezdése alapján csak az ott részletesen fel sorolt esetekben lehet a lefoglalt tárgyaknak zár alól való feloldását . a pénzügyigazgatóságtól kérni és az albérlő vagy családtag köztartozása miatt a főbérlő ingóságaira foganatosított zálogolás esete a (2) bekezdésben felsorolva nincs. A főbérlő az 59. §. alapján igénylő nem lehet, de mert — ha az albérlővel vagy a családtaggal a 90. §. alapján egyetemleges fizetési kőtele zettségben nem áll, — rendszerint sérelmesnek fogja találni azt, hogy bútorait egy harmadik személy köztartozása miatt lefoglalták, keresni keLI •azt. hogy az általa vitatott sérelemmel szemben mi a jogorvoslatnak az útja.