Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)
3f> — Közigazgatási jog. — sek nem voltak és ilyeneket ki sem állítottak. A panaszosnak jógi minőséközömbös, — annál is inkább, mert a panaszos 1919 július 4-én, 18 éves még nem lévén, az 1868 : LIII. tc. 2. §-ára tekintettel jogában sem állott » r. kat. egyházba felvétele végett jelentkezni. Az eme határozat ellen beadott panasz alapos. Az 1868 : LIII. tc. 6. §-a szerint az az egyház, amelybe az áttérés történik, fel van jogosítva az áttért egyént kebelébe felvenni, mihelyt az az elhagyott egyházból kilépését tanúsíló bizonyítványt a választott vallás lelkésze előtt bemutatta. Az 1939 : IV. tc. végrehajtása tárgyában kibocsátott 7720/1939. M. E. sz. rendelet 1. íjának 3. bekezdéséből pedig az tűnik ki. hogy az áttérés az 1868:L11I. tc. 6. §-ában említett jelentkezéssel kezdődik meg és a keresztség felvételével nyer befejezést. Ugyanez a bekezdés kimondja azt is, hogy az 1939 : IV. tc. alkalmazása szempontjából az áttérés napjául az 1868 : LIII. tc. 6. §-ában említett jelentkezési időpontot kell tekinteni. Ebből következik, hogy az izraelita hitfelekezetből valamely keresztény hitfelekezetbe áttérés napjául, — azoknál a személyeknél, akiknek megkeresztelése nem az 1868 : LIII. tc. 6. §-ában előírt jelentkezéssel egyidejűleg történt, — a törvény alkalmazása szempontjából nem a megkeres/.telés, hanem az említett jelentkezés időpontját kell megállapítani. Igaz ugyan, hogy a jelentkezés időpontját a 7720/1939. M. E. sz. rendelet 1. §. 3. bekezdésének megfelelően alkalmazandó rendelkezése szerint az 1868 : LIII. tc. 4. vagy 5. §-ában meghatározott bizonyítvánnyal és annak a lelkésznek a bizonyítványával kell igazolni, akinél az áttérés befejezte tett, amely kettős követelmény közül az 1868 : LIII. tc. 4. vagy 5. §-ában meghatározott bizonyítvány tekintetében a panaszos a kívánalomnak elege tenni nem tud, ez azonban a jelen esetben az ő hátrányára nem szolgálhat. Az ő áttérésre jelentkezése ugyanis a tanácsköztársaság idejére esik. amikor is annak szervei által kiadott rendelkezések értelmében az áttérés gét tehát az akkori állapot szerint meg nem kívánt és ennek következtében meg sem történt jogi tények bizonyításától függővé tenni nem lehet — nem pedig annál kevésbbé, mert a 6822/1919. M. E. számú rendeletnek czl a torvényen kívüli kényszerállapotot elismerő és értékelő rendelkezése szerint ..azokat a vallásváltoztatásokat, amelyek 1919. évi március 20. napja után, de még 1919. évi augusztus 31. napja előtt a törvényesen bevett Keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868 : LIII. tc. 1—0. g-aiban megállapított feltételek és alakszerűségek megtartása nélkül történlek, min den vonatkozásban úgy kell tekinteni, mint a törvénynek megfelelő áttéréseket'^ Az adott körülmények között, tehát a lelkészi hivatal ismerteteti bizonyítványát az áttérésre jelentkezés időpontjának igazolásául el kell fogadni és minthogy ezt az időpontot a már hivatkozott bírói gyakorlat értelmé ben az 1939 : IV. tc. alkalmazása szempontjából kersztény hitfelekczetre áltérés napjául kell tekinteni, a panazosnak az idézett törvény 1. §. 3. liek. a) pontja alá eső jogi minőségét meg lehet állapítani. Ezt a jogi minőséget nem érinti az' sem. hogy a panaszos az áttárésré