Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

20 — Közigazgatási jog. — alkalmazottaiiiak (pl: egyházfi, harangozó) közkórházi (klinikai) ápolásával felmerült költségek a biztosító intézeteket nem terhelik. (Kb. 5290/1935. K. sz. — 1666. E. H. — Kod. 1939. évi 3. f. 92.) 33. 6000/1931. M. E. sz. r. 5. §. — A községi és körorvosok által fertőző és ragályos betegeknek kórházba utalása iránt tett intézkedés a 6000/1931. M. E, számú rendelet 5. §. (1) bekezdése b) pontjában, valamint az 1300/1932. N. M. M. eln. számú rendelet 16. §. (4) bekezdése 3. pontjában említett hatósági intézkedésnek nem minősíthető. Kb. Az iratok szerint az ápoltat hastifusz fertőző betegség miatt a g.-i (p.-i) körorvos utalta be a klinikára, mert a tömeglakáson lakó ápolt otthon nem volt elkülöníthető. A beutalás tehát fertőző betegség továbbterjedésének meggátlása céljából történt. A 6000/1931. M. E. számú rendelet 5. §-ának b) pontja, valamint az 1300/1932. N. M. M. számú rendelet 16. §-ának 3. pontja szerint a ragadós és fertőző betegség miatt közkórházban (klinikán) ápoltak után felmerült ápolási költség csak abban az esetben esik a 6000/1931 M. E. számú rendelet 9. §-ában említett kórházi nyilvános betegápolási átalány, illetve ápolási költséghozzájárulás terhére, ha az ápolás hátósági rendelkezés, illetve az elsőfokú egészségügyi hatóság intézkedése alapján történt. Az elsőfokú közegészségügyi hatóság községekben: a járási főszolgabíró. A (járási) tiszti orvost az 1936:IX. tc. 22. §-a felhatalmazza arra, hogy veszélyes járványok továbbterjedésének meggátlása céljából hatóságként, önállóan intézkedjék, ezért a bíróság fertőző betegeknek a tiszti orvosok részéről történő kórházba utalását a szóban lévő rendelethelyek szerinti hatósági rendelkezésnek tekinti. A községi és körorvosokra azonban sem a most idézett tc, sem más törvényes jogszabály ily hatósági rendelkezési jogot nem ruházván, ezek beutalása a fenti értelemben vett egészségügyi hatósági rendelkezésnek nem tekinthető. Minthogy eszerint a jelen esetben az ápolt az elsőfokú hatóság rendelkezése nélkül vétetett fel a klinikára: a panaszban említett ápolási költség a 6000/1931. M. E. sz. rendelet 3. §-a értelmében a panaszost terheli. Ezért a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (Kb. 2581/ 1939. K. sz. — 1683. E. H. — Kod. 1940. évi 1. f. 31.) V. ö. a 6. sz. jogegységi megállapodással. 34. 6000/1931. M. E. sz. r. 17. §. — A szegénysegélyezéssel felmerült költséget a segélyező község (város) akkor is követelheti, ha a szegényellátással felmerülő szükségleteket a társadalom önkéntes adományából a saját kezelésében — az ú.n. „Egri Norma" szerint — fedezi.