Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

322 — Dologi jog. — títás útján szerzett tulajdonjog kiterjed a kisajátított ingatlanban rejlő szénre is. K. (.. 4 Mint a fejben II. a....) Tette pedig mindezt azért, mert az Országbírói Értekezlet állásfoglalása szerint, mint ez az Értekezlet VII. ülésének jegyzőkönyveiből megállapítható s amint ez az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok VII. cím I. fejezet 1. §. d) pontjának utolsó mondatában kifejezésre is jut, a magyar jog szerint a kőszén sohasem volt bányaregalé, hanem a „birtok tartozéka" s mert az Értekezlet — a tulajdonjog korlátozását a törvényhozás feladatának tekintvén —• nem tartotta magát hivatollnak arra, hogy ezen a jogállapoton átmenetinek szánt rendelkezésekkel változtasson. A kifejtettek szerint (. . . mint a fejben I. a. . . .) Mindebből pedig s arra való tekintettel, hogy az ingatlan alkotó részét tevő szénhez való jog nem tartozik az 1881: XLI. tc. 10. §-ának 2. bekezdésében felsorolt kivételek közé, az következik, hogy a kisajátítás útján szerzett tulajdonjog a most hivatkozott törvényhely 1. bekezdése értelmében kiterjed a kisajátított ingatlanban rejlő szénre is. A nem támadott tényállás szerint W. Mihály és folyamadó társainak, mint „több f.-i zsellér, egyházi, lelkész, tanítói és iskola földek birtokosai meghatalmazottainak" F. község határában „Zs." védnevű bányatelek adományoztatott, s ez a bányatelek befödte az alperes által előzőleg már ki.sajátított részleteket is. Az adományozást megelőző bányajárásról felvett jegyzőkönyvből kitűnik, hogy az alperes képviselője kikötötte, hogy a vasút építményei és műtárgyai alatt, sőt azokon túl is meghatározott körzetben sem felszíni bányaműveket ne létesítsenek, sem szenet ne termeljenek ki. Ennek a kikötésnek megfelelően az adománylevélben a bányatelek tulajdonosa köteleztetett, hogy az alperes műtárgyai alatt, sőt azokon túl is meghatározott távolságokra, a földben rejlő szenet érintetlenül hagyja. Ezzel a rendelkezéssel magyarázható meg a bányjárás utolsó napjáról felvett jegyzőkönyvben foglalt az a megjegyzés, hogy „a bányatelek a hozzátartozó határkörrel együtt kizárólag ,a fentemlített zsellér, egyházi, papi, tanítói s iskola földeken terül el" amely megjegyzés egyébként ellenkeznék a csatolt fektetési térképnek azzal a vitássá nem tett tartalmával, hogy a ,,Zs." védnevű bányatelek az alperes ájtal kisajátított teriiletet is befedi. Mivel ezek szerint a bányatelek tulajdonosai az adományozással nem szereztek jogot arra, hogy az alperes által kisajátított területrészekben rejlő szenet kitermeljék, erre a síéntömegre megmaradt a bányatelek adományozását megelőző jogállapot, vagyis ez a széntömeg az azt rejtő ingatlanra szerzett tulajdonjogból folyóan az alperesé maradt. A felek egyező előadásából megállapítható, hogy az alperes a bányatelek adományozása után is sajátított ki részeket a bányatelek által befedett ingatlanokból. Mivel (. . mint a fejben III. a ) az alperes a már kifejtettek szerint az újabb kisajátításokkal is megszerezte a kisajátított területekben rejlő szén