Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Községi (megyei városi) ügyek. 22—24. — 17 23. 1886: XXII. tc. 48. §. — Képviselőtestületi tagválasztás megsemmisítésének van helye, ha az azonos nevű jelöltekre le­adott szavazatok eredményét olyan szavazólapok alapján álla­pították meg, amelyek az azonos nevű jelöltek személyazonos­sága tekintetében semmiféle megkülönböztető adatot nem tar­talmaztak. Eltérő színű szavazólapokkal megejett szavazás a választás érvénytelenségének megállapítására csak akkor szol­gálhat okul, ha az ily szavazólapok használata következtében a szavazás titkossága keresztülvihető nem volt. (Kb. 4000/1937. / K. sz. — 1669. E. H. — Kod. 1939. évi 4. f. 100.) 24. 1886:XXII. tc. 75. §. c) p. — I. A községi bíró és a köz­ségi pénztárnok közt fennálló — az egyik ágon közös nagy­szülőktől származásból eredő — elsőfokú unokatestvéri rokon­ság nem létesít az 1886:XXII. tc. 75. §. c) pontjában meghatá­rozott kizáró okot. — II. A névszerinti szavazás elrendelésére irányuló kérelmet nem a tisztújító közgyűlés megnyitása előtt, hanem a megnyitás után kell előterjeszteni. Kb. A panaszosok azért kérték a községi elöljáróválasztás meg­semmisítését és új választás elrendelését, mert a választást vezető főszolgabíró kérelmük ellenére mellőzte a névszerinti szavazás elren­delését. Ezenkívül felhozták panaszukban azt is, hogy a községi bíróvá megválasztott B. J. A. fia és a pénztárnokká megválasztott B. A. T. fia elsőfokon unokatestvérek, tehát az 1886. évi XXII. tc. 75. §-a c) pontjában meghatározott kizáró ok esete áll fenn reájuk nézve. ' A m. kir. közigazgatási bíróság elsősorban a panasz utóbbi részét vizsgálta meg és azt alaptalannak találta. Az 1886. XXII. tc. 75. §-ának idézett pontja kis- és nagyközségben a bíró és a pénztárnok személyére nézve a köztük elsőfokon fennálló rokonság és sógorság alapján állapít meg kizáró okot. Ilyen fokú rokonság az elsőfokú unokatestvérek között nem áll fenn, mert — amint ezt a kisgyűlés is kifejtette megtámadott határozatában, — a rokonság (és sógorság) fokának megállapításánál a nemzések száma az irányadó. Az egyik ágon közös nagyszülőktől származó „elsőfokú" unokatestvérek között a nemzések száma kettő, rokonságuk a magánjog értelmében másod­fokú, tehát az említett kizáró okot nem alapítja meg. Ami a panasznak a szavazási eljárás foganatosításánál elkövetett szabálytalanságra vonatkozó részét illeti, ezt a m. kir. közigazgatási bíróság a községi bírói, továbbá a másodbírói állásokra nézve ala­posnak találta. A választási eljárásról készült jegyzőkönyv azt állapítja meg. hogy névszerinti szavazást senki sem kért. Ez a megállapítás a való tényeknek megfelel annyiban, hogy a névszerinti szavazást kérő íve­ket a járási főszolgabírónak nem a tisztújító közgyűlés megnyitása után, hanem azelőtt adták át s ha azokat a főszolgabíró bármilyen okból is el nem fogadta, azzal jogszabályt nem sértett. Az 1886. évi Döntvénytár 1940. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom