Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

4 — Közigazgatási jog. — leges szolgálat alatt született gyermek törvényesíttetett, vagy 2) ha a férj a nyugállományba helyezés időpontjában még nem volt 60 éves, a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igénytadó szolgálati időt be nem töltötte és a házasság megkötése után a tényleges szolgálatban újból alkalmaztatván, legalább még három (3) évig szolgált. A panaszos maga sem állítja és az iratok közt sincs adat az 1) alatti eset fennforgására. A 2) alatti eset pedig a jelen esetben ugyancsak nem nyerhet alkalmazást, mert bár a panaszos néhai férje a nyugalomba helyezéskor még 60 éves nem volt és a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igénytadó szolgálati időt be nem töltötte, az a további előfeltétel, hogy „— a házasság megkötése után a tényleges szolgálatban újból alkalmaztatván, legalább még három évig szolgált" a jelen esetben nem forog fenn. A nyugdíjas alkalmazottnak a tényleges szolgálatban való újbóli alkalmazását ugyanis az idézett törvény 34. §-a szabályozza, amely egyúttal kimondja, hogy az e szakasz értelmében ideiglenesen szolgálattételre berendelt nyugdíjast e törvény határozmányai szempontjából tényleges szolgálatban állónak kell tekinteni. A panaszos néhai férjének a tényleges szolgálatban való alkalmazása azonban az e szakaszban szabályozott újbóli alkalmazásnak nem tekinthető, mert a panaszos néhai férje nem a csendőrtiszthelyettesi rangjának megfelelő szolgálatra, hanem pótcsendőri szolgálatra alkalmaztatott és ez alkalmazása alatt nyugdíján kívül nem az" e szakasz második bekezdésében megjelölt, a nyugdíjat a ténylegességi illetmények összegére kiegészítő átalányt, hanem a pótcsendőri illetményeket kapta. A panaszos néhai férjének nyugdíjas állapotban, a nyugdíj élvezetében való meghagyása mellett teljesített ez a pótcsendőri szolgálata tehát az idézett törvény 34. §-ában és illetve 51. §. 3. bekezdés 1. pontjában meghatározott, a tényleges szolgálatban való újbóli alkalmazásnak nem tekinthető és e szolgálati idő a 13. §. 10. bekezdése értelmében beszámítás tárgya sem lehet. (1473/1937. K. sz. — 1661. E. H. — Kod. 1939. évi 3. f. 75.)' 5. 1912: LXV. tc. 115. §. — Nyugdíjazott állami elemi iskolai tanítónő által a Budapest székesfővárosnál ideiglenes tanítónői minőségben eltöltött szolgálata alatt jóhiszeműen felvet nyugdíjat visszakövetelni (térítményként előírni) nem lehet azon az alapon, hogy a székesfővárosnál ideiglenes minőségben eltöltött szolgálati idő az azt követő rendes tanítónői alkalmazás folytán nyugdíjba beszámítható szolgálati időnek minősül. (Kb. 5673/1937. K. sz, — 1673. EL H. — Kod. 1940. évi 1. f. 7.) 6. 1921: XXXII. tc. 5. §. a) pont. — Az állami, törvényhatósági, megyei Városi és községi alkalmazott nyugellátása szempontjából a 18. életév betöltése előtt teljesített katonai szol-