Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— .1 felségsértés. A lázadás. í37—'hiti. — 143 Ezek az okok nyilvánvalóvá teszik, hogy a vádlottak említett irányú szervezkedése erőszak alkalmazására irányult. A gyűjtőívek beszerzése, aláírás végett körözése, külföldre juttatása, külföldi állampolgárral való érintkezés a szervezkedés menetének megismerése céljából, egyeseknek külföldre történt kiküldése, bélyegzők beszerzése, szelvények lebélyegzése, szétosztása stb. pedig a szövetkezésen felüli előkészületi cselekmények megvalósulását is jelentik. Minthogy az ország területrészének erőszakos elszakítására irányított közvetlen cselekmény nem követtetelt el, a törvényszék helyesen minősítette a cselekményt, amikor nem felségsértést, hanem felségsértés bűntettére irányuló s előkészületi cselekménnyel kapcsolatos szövetkezés bűntettét állapította meg. (1939. XI. 9.. BT. 4748/1939.) A lázadás. 438. Btk. 161. §., 1922: IX. tc. 11. 1939:11. tc. 231. Btk. 171. §. 2. bek. — Az a felhívás, hogy a sajtótermék olvasói harcra szervezkedjenek, fegyverkezzenek, a Btk. 161. §-ába ütköző joktalan toborzás tényálladékát megvalósítja, minthogy ilyen szervezkedéshez nem volt meg a magyar kormány engedélye, az 1922: IX. tc. 11. §-a alapján vád tárgyává tett cselekmény a tettazonosság keretében a Btk. 171. §-nak második bekezdésébe ütköző cselekményként minősítendő. K. A SÍ jtóközlemények a fegyveres erő fogalma alá tartozó szervezkedés! készítették elő és így az 1922. évi IX. tc. 11. §-ába ütköző vétség alkatelemeit valósították meg. E bűncselekményt azonban a vádlottakkal szemben nem iehet megállapítani, mert időközben ennek a törvénynek rendelkezéseit a honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. 231. §-a hatályon kívül helyezte. Minthogy azonban az, aki a Btk. 171. §-ában meghatározott módon bűntett vagy vétség elkövetésére eredménytelen egyenes felhívást intéz, a Btk. 171. §. második bekezdésébe ütköző vétséget követte el, s minthogy az a felhívás, hogy a sajtótermék olvasói harcra szervezkedjenek, fegyverkezzenek, a Btk. 161. §-ába ütköző jogtalan toborzás tényálladékát is tartalmazza, miután ilyen szervezkedéshez nem volt meg a magyar kormány engedélye, a Kúria megállapítása szerint a vád tárgyává tett cselekmények, a tettazonosság keretében, a Btk. 171. §. II. bekezdésébe ütköző, ugyancsak államfogházzal büntetendő bűncselekmény elkövetésére irányuló eredménytelen egyenes felhívás vétségét is megállapítják, miért is a Kúria a cselekményt e törvényhely alapján minősítette. A vádlottak cselekménye tehát bűncselekmény tényálladékát valósítván meg, felmentésnek nem lehet helye; ezért a Bp. 385. §. I. a) pontja alapján bejelentett panaszt, mint alaptalan perorvoslatot, a Bpn. 36. g-ához képest el kellett utasítani. A büntetés kiszabásánál a Kúria a II. Bn. 4. g át alkalmazta és pénzbüntetést szabott ki, figyelemmel a vádlottak megállapíthatóan hazafias el-