Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Renfles bíróság és közigazgatási hatóság liatásköre büntet'") 138 ügyekben. 423—427. — cselekménye miatt az eljárás a honvédbíróság hatáskörébe tartozik. (1939. nov. 13. — 1939. Hb. 104.) 425. 1907: LXI. tc. 7. §. 1. bek. 1. p. — A kir. büntető törvényszéknek, mint fellebbviteli bíróságnak a rendes bíróság- hatáskörét megállapító határozata a m. kir. rendőrség közlekedésrendészeti központi rendőri büntető bírósága és a kir. büntető járásbíróság között a — jogerő hiánya miatt nemleges hatásköri összeütközéssé jogi értelemben még ki nem alakult — hatásköri ellentétet megszünteti, minekfolytán a Hatásköri Bíróság az'ügyben a további eljárást mellőzi. (1940. jún. 24. — 1939. Hb. 29.) 426. 1879 :XL. tc. 111. §. — E §-ban foglalt kihágást követi el az, aki a vasúti pályatest közelében állatokat oly módon legeltet, hogy az állatok a pályára vagy azok tartozékaira kerülhetnek. E kihágás miatt az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1940. jún. 24. — 1940. Hb. 4.) 427. 1928: XIX. tc. 22., 99. §§., 1932: XXI. tc. 1. §. 2. p. — Bélyeghamisítás vétségét követi el az a mészáros, aki a hatóságilag meg nem vizsgált sertés húsát hamis húsvizsgálati bélyegzővel látja el. Az ilyen bűncselekmény elbírálására a rendes bíróság hivatott. Hb. A feljelentés tárgyául szolgáló bűncselekmény elbírálását ugyanis az a i kir. járásbíróság jogerős végzésével a közigazgatási hatóság, az a-i járás főszolgabírója pedig — ugyancsak jogerősen — a rendes bíróság ha táskörébe tartozónak nyilvánította. Ugyanarra az ügyre nézve tehát úgy a rendes bíróság, mint a közigazgatási hatóság, melyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, jogerősen kimondották, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Büoető ügyekben a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a hatáskör kérdésének eldöntésénél a feljelentett cselekmény, illetőleg a feljelentés és a nyomozás adatai alapján megálapítható tényállásban foglalt cselekmény büntetőjogi minősítése az irányadó. A jelen ügyben a feljelentésben foglalt előadás és a nyomozás adatai szerint hatósági búsvizsgálat során a gyanúsított hentes üzletében frissen levágott sertés szalonnáján hamisított húsvizsgáló körbélyegző lenyomatát találták. Az állaegészségügyről alkotott 1928. évi XIX. tc. 22. §-a értelmében a közfogyasztásra szánt sertést levágás előtt élő állapotban és levágás után egészségi szempontból meg kell vizsgálni. A 99. §. szerint, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, aki a 22. §-ban említett állatot az olt