Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)
126 — Hatásköri Bíróság határozata. — adónak veti — Cs. J. N. község határában folyó G. patak árkának tisztogatási munkálatai ellenértékét igenyelte néhány parti tulajdonostól azon a jogcímen, hogy a parti birtokosok ezeknek a munkálatoknak elvégzésével ölenkint 40 fillér kialkudott munkabérért őt bízták meg és ő ezeket a munkálatokat el is végezte. Ebben a tényállásban foglalt jogviszony a helyes jogi minősítés szerint tulajdonképen vállalkozási szerződés (locatio conductio operis), mert tárgya valamely munkaeredmény, melynek létesítéséért a megrendelő (locator opleris) pénzbeli ellenszolgáltatást igér a vállalkozónak (conductor operis). A fenti tényállásban foglaltak szerint pedig Cs. J. a parti birtokos megrendelők részére, meghatározott ellenérték fejében, bizonyos munkálatok vállalkozásszerű teljesítésére kötelezte magát. Nem vitás, hogy a vállalkozási szerződés magánjogi, közeiebről kötelmi jogviszony. Általános hatásköri szabály, hogy a magánjogi jogviszonyból eredő követelések kifejezelt eltérő törvényes rendelkezés hiányában a rendes bíróság előtt érvényesítendők. A jelen ügyben azonban ilyen eltérő törvényes rendelkezés nincs. A vízjogról szóló 1885. évi XX11I. tc. 1. §-a ugyan kimondja, hogy az általános magánjogi törvények és szabályok intézkedései e törvény által szabályozott magánjogi viszonyokra csak annyiban alkalmazhatók, amenynyiben ezt a törvény intézkedései ki nem zárják. A hivatkozott törvény általában azokat az ügyeket utalja a közigazgatási hatóság hatáskörébe, amelyek e törvény szerint a vízszabályozásra, a víz használatra és a vizek elleni védelemre vonatkoznak (156. §.) vagy amelyek vízrendőri intézkedést igényelnek. Ezek közé a jelen ügy nyilvánvalóan nem tartozik. De nem tartozik <: jelen ügy közigazgatási hatáskörbe a törvénynek amaz intézkedései alapján sem, hogy a meder és partok jókarban tartása a meder, illetve parti birtoko soknak kötelessége és hogy a jókarban tartás költségeihez mindazok, akik abból hasznot húznak, arányosan hozzájárulni tartoznak. A jelen esetben ugyanis nem annak a kérdésnek az eldöntéséről van szó, hogy a parti birtokosok közül kik tartoznak és milyen arányban a me der vagy a partok jókarban tartásához illetőleg a végzett munka ellenértékének megtérítéséhez hozzájárulni; vagyis nem hozzájárulási kötelezettség nek és mértékének megállapításáról van szó; hanem, hogy a parti birtokosok és a munkavállaló között létesült kéloidalú megállapodás alapján — melyet a munkavállaló már teljesített — kötelezhetők-e, illetőleg kötelezendők-e a megállapodást létesítő parti birtokosok a* szerződés szerinti teljesítésre. Ekként pedig az az eldöntendő kérdés — feltételezve, hogy a munkavállaló a válialt munkát rendben elvégezte — hogy id. B. I. és társai parii birtokosok-e, megkötötték-e a megállapodást; illetőleg, hogy köti-e őket a megállapodás s ha igen. milyen hosszú a parti birtokuk.