Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

112 — Hatásköri Bíróság határozata. — ha mellékfoglalkozásként vállalta a ház körüli mindenes munka teljesítését is. (1940. jún. 24. — 1940. Hb. 30.) 388. 1876: XIII. tc. 3. §. — Iparűzéssel nem foglalkozó gaz­daságban alkalmazott bognármester gazdiasági cseléd. Béreme­lési Ígéreten alapuló bérkülönbözetre támasztott igénye a köz­igazgatási hatóság elbírálása alá tartozik. (1940. jún. 24. — 1939. Hb. 145.) 389. 1876: XIII. tc. 3. §. a) pont. — A vadőr gazdasági cse­léd még akkor is, ha vadőri szakvizsgája van. Bérkövetelési igényének elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tar­tozik. (1939. nov. 13. — 1939. Hb. 97.) 390. 1876: XIII. tc. 115. §. — A háztartás körül kifejtett olyan munka, amelyet alkalomszerűen, idő szakonkin t, egyes na­pokon, nem is egész napon át végeznek, a helyes jogi minősítés szerint házi napszámosmunka. Ezekért a munkálatokért köve­telt ellenérték tehát napszámbér. Az ilyen munka ellenértéke iránt támasztott igény elbírálása a közigazgatási hatóság ha­táskörébe tartozik. (1940. febr. 26. — 1939. Hb. 137.) 391. 1876: XIII. tc. 115. §. — Nem létesít cselédviszonyt annak a személynek a szolgálata, aki csak bizonyos meghatáro­zott háztartási munkák elvégzésére — bár havonkint megha­tározott bérért — olyan módon vállalkozik, hogy az ezenfelül fennmaradt idővel és munkaerővel szabad rendelkezésben a szerződés őt nem korlátozza. (1940. jún. 24. — 1940. Hb. 25.) 392. 1907: XLV. tc. — E törvény rendelkezései értelmében . . a gazdasági cselédszerződés semmiféle alakszerűséghez nincsen kötve. Az a körülmény tehát, hogy a felek írásbeli szerződést nem kötöttek, a szolgálati jogviszonyból eredő igény közigaz­gatási hatáskörben történő elbírálásának akadályául nem szol­gálhat. Hasonlóképen nem gátolja a cselédi jogviszonyból szár­mazó igény közigazgatási úton való elbírálását a cselédkönyv hiánya, mert ennek a körülménynek nem a hatáskör szempont­jából, hanem kizárólag a gazdasági cselédtörvény büntető ren­delkezései (1907. évi XLV. tc. 2. és 57. §.) alkalmazása szem­pontjából van jogi jelentősége. (1940. márc. 18. — 1940 Hb. 10.) 393. 1907: XLV. tc. 1. §. — Az, aki pontosan meghatáro­zott természetbeli járandóságokból és készpénzből álló havibér ellenében gazdasági munkára szegődik el valamely gazdaságba és ott legalább is egy hónapon át személyes és folytonos szol­gálatokat teljesít, — gazdasági cseléd. A szolgálati szerződés­ből eredlő követelésének elbírálására a közigazgatási hatóság hivatott. (1940. febr. 26. — 1940. Hb. 2.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom