Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Közigazgatási Bíróság eliárása adó- és illetékügyekben, — — 367—371. I 07 a kiállítója illetve elfogadója, a törvényes jogszabályok helyes értelmezése mellett, köteles volt-e vagy sem, ami az illeték jogosságának a kérdése, csak a birtokon kívüli fellebbezésekre megállapított attól a naptól számított 90 napos határidőn belül lehet vitatni, amely napon azt a kincstár követelésbe vette azáltal, hogy a lerovást teljesített alany az illetékeket a helyesen vagv helvtelenül értelmezett törvényes kötelezettség alapján az okiratokon, bélyegjegyek felragasztásával és átírásával lerótta. A törvényben meghatározott említett határidőkön belül a feleknek módjában volt a leróM illetékeknek a jogosságát, a bélyeg jegyek értékének visszatérítése iránti kérelem alakjában érvényesíthető jogorvoslat útján vitatni, de ha azzal nem éltek, avagy az nem vezetett eredményre, a bélyegiegyekben történt illetéklerovás jogerőre emlékedéit s azt többé vita tárgyává tenni nem lehet. Ellenkező felfogás azt jelentené, hogy a bélyegjegyekkel lerótt illeték vagy más közadó soha nem emelkednék jogerőre, aminek a feltételezésére az illetékek (közadók) jogerőre emelkedését szabályozó törvényes határozmányok még támpontot sem nyújtanak. A bélyegjegyekben lerótt illetékek (közadók) visszakövetelése tekintetében is természetesen nyitva áll a K. K. H. ö. 19. §-ában meghatározott esetekben (a tartozás vagy az alap hibás kiszámítása, nem a valódi fizetésre kötelezett által történt lerovás, illetve többszörös lerovás) érvényesíthető rendkívüli jogorvoslatnak a lehetősége, amelyet az elévülési határidőn belül bármikor elő lehet terjeszteni. Minthogy apanaszosok a bélyegjegyek értékének visszatérítése iránti kérelmüket nem az utóbb említett jogcímek valamelyikére, hanem az illetékek jogosságának a vitatására alapítják, amit csak a rendes jogorvoslat keretében tehetnek meg, arra tekintettel, hogy a bélyegjegyekben lerótt és visszatéríteni kért illetékeket a nyugták kiállíója az 1932. évi július havától az 1937. év február hónapjának a végéig terjedő időn belül adott nyugtákon rótta le s azoknak időpontjaitól a visszatérítési kérelem 1937. évi június hó 30-án történt előterjesztésének a napjáig 90 napnál hosszabb idő telt el, az illetékek jogerőre emelkedtek, minek folytán azokat többé vita tárgyává tenni nem lehet. (Kb. 9.259/1939. P. sz. — 2037. E. H. — Pod. 1940. évi 1. f. 25.) 367. — A jogszabály alkalmazásának kérdésében, azaz jogkérdésben újrafelvételnek egyáltalán nincs helye. (Kb. 7349/ 1938. P. sz. — M. K. LVII. évf. 49.) 368. — A pénzügyminiszternek az együttes adókezelésbe vételt megtagadó határozata ellen nincs panasznak helye a Közigazgatási Bíróság előtt. (Kb. 16.382/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 52.) 369. — Annak a kérdésnek az elbírálása, hogy a kimutatott adótartozást előnyös követelésként kell-e sorozni vagy nem, az 1881: LX. tc. 196. §-a alapján kizárólag a polgári bíróság joghatóságába tartozik. (Kb. 18.394/1936. P. sz. — M. K. LVIL évf. 45.)