Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)
— Egyéb illetik. 355—359. — Közigazgatási Bíróság ha- 103 tásköre és eljárása adó- és illetékügyekben. 360—361. — előtt az erre törvényesen hivatott képviselők képviselik, — amint azt az 1896 : XXVI. tc. 118. §-ának első bekezdése rendeli. Az 1896 : XXVI. tc. 119. §-a szerint pedig amennyiben a felek nttn személyesen vagy nem törvényes képviselőjük útján járnak el, magukat csak ügyvéd által képviseltethetik. Azokban az esetekben tehát, amikor a panasziratot nem az érdekeli, vagy nem annak törvényes képviselője terjesztette elő, — vagy amikor a nem személyesen eljáró fél, illetve a törvényes képviselő magát nem ügyvéd által képviselteti: a harmadik személyek részéről, illetve az arra nem jogosult m-ig hatalmazott által előterjesztett panaszt hivatalból vissza kell utasítani, mert az említettek által előterjesztett panasz az 1896 : XXVI. tc. 84., 118. és 119. §-aiban -előírt követelményeknek nem felel meg, továbbá, mert kiegészítő eljárásnak az 1896 : XXVI. tc. 105. §-ában az első bekezdés alatt foglaltak szerint csak csekélyebb fontosságú tartalmi és alaki hiányok és hibák esetében van helye, — már pedig az érdekeltségnek, vagy a törvényes képviselői, illetőleg az eljárásra jogosult meghatalmazott minőségének hiánya nem sorozható a csekélyebb fontosságú alaki kellékhiányok közé. Viszont az utolsó helyen felhívott jogszabály tartalmából következik, hogy azokban az esetekben, amikor a panasziratot a törvényes képviselő, vagy a meghatalmazás alap'án eljáró ügyvéd terjesztette elő és a panaszirat csak abban a csekélyebb fontosságú alaki hiányban szenved, hogy a 1 örvényes képviselőnek ebbeli minősége, illetőleg az ügyvéd meghatalmazása nincs kellően igazolva: a panaszt csak a kiegészítő eljárás során eredményre nem vezető felhívás után lehet visszautasítani a szóbanforgó törvényszakasz második bekezdésében foglaltak alapján. (Kb. ált. közigazgatási osztályának 7. számü s a pénzügyi osztálynak 343. sz. jogegységi megállapodása. — 1939. XII. — Kod. 1940. évi I. f. 2., illetőleg Pod. 1940. I. f. 4.) 361. 1896: XXVI. tc. 140. §. — A bíróság az 1896: XXVI. tc. 140. §-ában meghatározott egy évi határidőn belül ügyvédi képviselet mellett benyújtott újrafelvételi panaszt érdemben bírálja el akkor is, ha az ugyanabban az ügyben ugyanazon fél által megelőzőleg beadott újrafelvételi panaszt az idézett törvény 141. §-a alapján — az ügyvédi képviselet hiánya okából — már hivatalból visszautasította. Kb. Az 1896 : XXVI. tc. 144. §-a azt mondja ki, hogy az újrafelvételi panasz benyújtásának ugyanazon ügyben csak egyszer van helye. A törvényhely indokolása szerint azonban a törvényhozó a törvény keletkezésekor még hatályos 1881: LIX. tc. 72. §-ának megfelelő rendelkezést kívánt felártani. Az utóbb említett törvényhely azt a szabályt tartalmazza, hogy perújításnak csak egyszer van helye. Ez a szöveg pedig csak olyan magyarázatra szolgálhat alapul, hogy a törvényhozó az ügy újabb érdemi elbírálásának lehetősé gét kívánta kizárni akkor, ha a bíróság az újrafelvétel kérdésében már egy-