Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Pénzügyi jog. — perjogi cselekmény s az arról készült jegyzőkönyv egy jegyzőkönyv. (Kb. 17.242/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 45.)' 3}2. — Ha a bíróság a beszámítási kifogás felett külön ítéletet nem hoz, hanem a kereseti kérelmet és a beszámítási kifogást egy végítélettel dönti el, az ítéleti illeték megállapításában a beszámítás tárgyának értéke figyelembe nem jöhet, beszámítás kérdésében hozott ítélet illetékmentes. (Kb. 8728/1935. P. sz. — M. K. LVII. évf. 47.) 313. — A büntető eljárásban azt a tanukat bejelentő beadványt sem lehet előkészítő iratként illeték alá vonni, amelyben annak benyújtója azokat a tényeket is megjelöli, amelyeket a tanukkal bizonyítani akar, mert a büntető perrendtartás az ellenféllel való előzetes közlést nem kívánja meg. (Kb. 14.623/ 1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 40.) 314. — A jogerős ítéleten alapuló kielégítési végrehajtási eljárásban a szegényjogos félnek az ellenfele a saját beadványait szabályszerűen bélyegezni tartozik. (Kb. 6251/1938. P. sz. — M. K. LVII. évf. 37.) Beadványi illeték. 315. 1898: XXIII. tc. 47. §. 2. b) p. — E pontban a perenkívüli beadványokra megállapított illetékmentesség a köteléki szövetkezeteknek a végrehajtási eljárásokban benyújtott beadványaira nem terjed ki. (Kb. 14.671/1937. P. sz. — 2036. E. H. — PodL 1940. évi 1. f. 24.) 316. 1920: XXIV. tc. 40. §. 1—7 p., 1914:XLIII tc. 1. §. 2. p. — A cégnek a saját ügyére vonatkozólag a cégbírósághoz benyújtott az a beadványa, amely nem az 1920: XXIV. tc. 40. §-ának 1—7. pontjában felsorolt és nem a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló, hanem más irányú kérelmet tartalmaz: az 1914: XLIII. tc. 3. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel az 1914: XLIII. tc. 1. §. 2. pontja szerint esik illeték alá. (Kb. pénzügyi osztályának 340. sz. jogegységi megállapodása. — 1939. XII. — Pod. 1939. évi 4. f. 114.) 317. 5100/1931. M. E. sz. r. 45. §. — Az adós ingatlanainak védetté nyilvánítása anyagiakkal kapcsolatos olyan előnyöket (teherrendezés könyvjóváírással, a követelésnek hosszú lejáratúvá átalakítása, állami juttatások, a szolgáltatások leszállítása) biztosít az adós részére, amelyek értéke meg nem becsű1 hető. A védettség törlését kérő beadvány illetékének alapja tehát az 5100/1931. M. E. r. 45. §-ában megjelölt érték (Kb 19.409 1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 43.)