Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Törvénykezési illeték. 293—295. — 93 sebb arányhoz, tehál a marasztaltra nézve kedvezőbb mérvhez igazodn.'k. Ezzel viszont a marasztalt fél részesülne oly kedvezményben, amiben a tör­vényhozó említett célzata szerint részesíteni nem kívánta. Ez a tény is azl teszi kétségtelenné, hogy az egész per folyamára egyöntetű arány kölele/ö felállítása a törvényhozó akaratát nem fedi. Nem akadálya a most elfoglalt jogi álláspontnak a 284. sz. jogegységi megállapodásban efoglalt az az okfejtés sem, hogy az egyöntetű arány fel­állítását a felmerült illetékek összegének feljegyzése iránti rendelkezés, az 1914 : XLIII. tc. 79. §-ának az a része módosítva nincs, mert a bélvegjegy­zékbe foglalt összegszerű feljegyzés az illetékviselés kérdését semmikép sem befolyásolja, de még ha befolyással lett volna is, azt az utólagos törvénves rendelkezés megszüntette volna, s mert egy előző alaki rendelkezés fgy utólagos anyagjogi rendelkezés terjedelme értelmezésénél alapos logikai ma­gyarázatként nem szolgálhat. Az 1930 : XXXIV. tc. 8. §-a általános rendelkezésnek tekintendő, így a gyakorlati alkalmazás minden részletére kiterjedő döntést a jelzett jog­szabály csak általánosságban tartalmaz. A gykorlatban felmerülhet az ille­lékviselés kérdése még különösen a Pp. 189. §. alapján indítható új kere­set indítása esetében, mikor a felpeies az eredeti kereseti jog alapjának meg­szüntetésével, vagy fenntartásával ugyan, de másodlagos kereseti kérelem ként terjeszti elő az új keresetet. Nyilvánvaló, hogy az 1930 : XXXIV. tc. 8. §-ának rendelkezése az ilyen perben felmerült illetékekre is kiterjed, hogy azonban az ily perekben felmerülő illetékek közül aránylag is melyeket, az eredeti és az új kereset során felmerülteket-e vagy esetleg csak az új kere­setbeíieket tartozik a szegénységi jogos fél marasztalt ellenfele viselni, arra a kérdésre a jogegységi megállapodás ki nem terjed. (Kb. pénzügyi osztá­lyának 347. számú jogegységi megállapodása. — 1939. XII. — Pod. 1940 -évi. 1. f. 9.) 293. 7400/1931. P. M. r. 7. §. — A vádira vonatkozó fellebb­viteli bírósági tárgyalási jegyzőkönyv illetékét a vádlók akkor is leróni kötelesek, ha a vádlott élt fellebbvitellel. (Kb. 4407/ 1937.. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 26.) 294. — A Pp. szabályai értelmében a tárgyaláson való elő­adás hiányában a keresetet leszállítottnak tekinteni nem lehet. A keresetleszállítás szándékának az előkészítő iratban történt kijelentése tehát, ha az előkészítő irat tartalmát a tárgyaláson nem adták elő, csak az előkészítő irat illetékére hat ki. (Kb. 5922/1938. P. sz. — M. K. LVII. évf. 37.) 295. — A polgári perben nyert szegényjogos illetékmen­tesség kiterjed ugyan a végrehajtási eljárásra, ha az a polgári perből folyik, nem terjed ki ellenben az ugyanarra az ügyre vonatkozó, habár egyidejű büntetőbírósági eljárásból folyó biz­tosítási végrehajtási eljárásra. (Kb. 21.179/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 37.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom