Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

90 — Pénzügyi jog. — Tegyük fel, hogy egy perben a kereset 20.000 P, a viszontkereset pedig 24.000 P- Az elsőbírói ítélet a keresetből 10.000 P erejéig marasztaló, 10.000 P erejéig elutasító, a viszontkeresetből pedig 8.000 P erejéig marasztaló és 16.000 P erejéig elutasító. A másoclbírói ítélet az elsőbírói ítéletet teljesen helybenhagyó. Az alperes fellebbez és a másodbírói ítélet után felülvizsgálati kérelmet ad be a 10.000 P-s kereseti marasztalás és a 16.000 P-s viszontkereseti elutasítás ellen. Fellebbezésének és felülvizsgálati kérelmének tárgyi értéke tehát 10.000 és 16.000, összesen 26.000 P, de a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem az illetéktörvény 37. §-a alapján csak a nagyobb viszont kereseti 16.000 P-s érték alapján illetékköteles. A felperes fellebbez a meg nem ítélt 10.000 P-ből további 6.000 P megítélése iránt és a viszontkereset alapján megítélt 8.000 P-ből 7.000 P megítélése ellen. Felülvizsgálati kérelmet azonban csak a meg nem ítélt 10.000 P-s kereseti követelésből a már a fellebbezésben is megítélni kért további 6.000 P megítélése iránt terjeszt elő. A felperes fellebbezésének tárgya tehát tulajdonképpen 6.000+7.000 P, összesen 13.000 P értékű, de az illetéktörvény 37. §-a alapján csak a nagyobb 7.000 P-s viszontkereseti követelés alapján illetékköteles. A felperes felülvizsgálati kérelmének tárgya viszont csak 6.000 P értékű, a felperes felülvizsgálati kérelmétől tehát az illeték is 6.000 P után jár. Ugyanebben az esetben a fellebbviteli eljárás tárgyának tulajdonképpeni értéke 10+16+6+7, összesen 39.000 P, amelyből 16.000 P kereseti és 23.000 P viszontkereseti összeg. A fellebbviteli eljárás során benyújtott egyéb beadványok és felvett jegyzőkönyvekből tehát az illetéket a 23.000 P nagyobb viszontkereseti érték alapján kell megállapítani, mégpedig a 6. §. alapján a jegyzőkönyvi illetéket kétszeres összegben. A felülvizsgálati eljárás tárgyának értéke azonban az alperes részé ről megtámadott 10+16, vagyis 26.000 P, és a felperes részéről megtámadott 6.000 P, összesen tehát 32.000 P, amelyből úgy a kereseti, mint a viszontkereseti követelésre egyaránt 16.000 P esik, amire tekintettel a felülvizsgálati eljárásban benyújtott egyéb beadványok illetéke természetesen 16.000 P-től jár, míg a tárgyalási jegyzőkönyv, ha a Pp. 535. és 537. §-ainak esete fenn nem forog, az illetéktörvény 6. §-ának (3) bekezdése alapján illetékmentes, ha pedig az említett szakaszok esetei fennforognak, a felülvizsgálati jegyzőkönyv is kétszeres illeték alá esik. (Kb. pénzügyi osztályának 341. számú jogegységi megállapodása. — 1939. XII. — Pod. 1939. évi 4. f. 115.) 292. 1930: XXXIV. tc. 8. §. — A magyar királyi közigazgatási bíróság a 284. sz. jogegységi megállapodásának a szegényjogos fél marasztalt ellenfele illetékfizetési kötelezettségének aránya értelmezésére vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és az- 1930: XXXIV. tc. 8. §-ának azt a rendelkezését, hogy a szegényjogban részesült fél ellenfele, ha pervesztes,