Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

ITTrclTcWni- és rnf/i/niKidó. 10H—110. 73 szony, amely az adós és hitelező között létrejött és abban a jogügyletben van megállapítva, amelyet az érdekelt felek az ügylet tárgyában, kötöttek. E jogviszonyból folyik az adós fizetési kötelezettsége, amely a tőketartozás visszafizetésének és a kamatok fizetésének kötelezettségéből áll. A „fizetett" adóssági kamat tehát az a szolgáltatás, amelyet az adós akkor teljesít, amidőn a tőke használatának díját a szerződésben megállapított módon megfizeti. „Fizetett" adóssági kamatok címén tehát a J. V. H. Ö. 13. §-ának (1) bekezdése alapján levonásnak helye csak akkor van, ha az adós kamatfizetési kötelezettségének a szerződésben megállapított módon eleget tett. A kamatfizetési kötelezettségnek szerződésileg megállapított módja megváltoztatható ugyan, de csak a hitelező beleegyezésével és ily esetben a ..fizetett" kamat annak a szolgáltatásnak teljesítése, amelyet az adós a hitelező beleegyezésével teljesített. Tőkésítés az időszakonkint esedékes kamatszolgáltatásnak egyszerre esedékes tőkeszolgáltatásra való átváltoztatása. A tőkésítés által a kamatfizetési kötelezettség megszűnik, illetőleg tőkefizetési kötelezettséggé változik át. E változásból folyik a jövedelemadó szempontjából az a különbség, hogy míg a kamatfizetési kötelezettség teljesítése — a fizetett kamat — a 13. §. (1) bekezdése alapján levonható tétel, addig a tőke visszafizetésére — az adósság törlesztésére — fordított összeg a 15. §. 3. pontja szerint a nyers bevételből nem vonható le. Ha a hitelező fizetésként elfogadja azt, hogy az adós az esedékessé vált kamatokat könyveiben javára írja és adósát az esedékessé vált kamatokkal megterheli, akkor az elszámolásnak ez a módja kamatfizetést jelent, mert az adós jövedelme a hitelező javára írt összeggel csökkent, a hitelező jövedelme pedig az adós megterhelése folytán növekedett, vagyis a kamatfizetési kötelezettség teljesítése mindkét fél mérlegének egyenlegében kifejezésre jutott. A két mérleg egyenlege ugyanezt az eredményt mutatja akkor is, ha az adós tartozását, a hitelező pedig követelését az esedékessé vált kamatokkal emeli, mert a hitelezők tételének emelkedése az adós mérlegében a jövedelem csökkenését, az adósok rovatának növekedése a hitelező mérlegében a jövedelem emelkedését jelenti. A hitelező hozzájárulásával végrehajtott tőkésítés tehát kamatfizetést jelent. Ezért le kell vonni a 13. §. (1) bekezdése alapján a fizetett adóssági kamatokat akkor, ha az adós a mérleg egyenlege terhére teljesített, azaz tényleg fizetett és fizetése a hitelező mérlegének egyenlegét ugyanazon összeggel javította. A J. V. H. Ö. 14. §-ának (1) bekezdése a levonás feltételeként nemcsak az adóssági kamatokra, hanem valamennyi az adómérleg szempontjából levonható kiadási tételre nézve kifejezetten oda állítja a tényleg történt fizetést és e törvényes rendelkezésből is az következik, hogy tény-