Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

70 Pénzügyi jog. tést, de azt nem írják elő, hogy csak a kettős könyvvezetés szabályszerű. Tehát az egyszeres könyvvezetés éppen olyan szabályszerű lehet, mint a kettős könyvvezetés s így az előbbi könyvelési rendszerben összeállított eredményszámla, illetőleg kimutatás ugyanolyan kihatású, mint a kettős könyvvitel szerint vezetett könyvekből készített nyereség-veszteség számla. II. Arra nézve, hogy a nyereség-, veszteség- és mérlegszámlát mikor kell az adózó félnek bemutatni, a K. H. ö. 23. §-ának (3) bekezdése és a J. V. H. Ö. 44. §-ának (6) bekezdése eltérő rendelkezéseket tartalmaz annyiban, hogy az előbbi azt mondja, hogy az adózók azokat az adóbevallási ívükhöz mellékelhetik, az utóbbi pedig azt rendeli, hogy ha az adózók azok alapján kívánnak adózni, azokat a vallomásukhoz kötelesek csatolni. Azonban az egyik H. Ö. sem fűz a bevalláshoz való csatolás elmulasztásához olyan jogkövetkezményt, hogy a mulasztó adózót a könyvekkel való bizonyítástól elzárja. Ellenben a J. V. H. Ö. is, amey a számláknak a bevalláshoz való csatolására a „köteles" kifejezést használja, 61. §-ának (2) bekezdésében éppen úgy, mint a K. H. Ö. 38. §-ának a (2) bekezdésében arról intézkedik, hogy az adóköteles a fellebbezésében foglalt állításait bizonyítani köteles, illetőleg az állításainak az igazolására szolgáló bizonyítékokat már a fellebbezésében köteles megjelölni. A m. kir. közigazgatási bíróságról rendelkező 1896 : XXVI. t.-c. 91. és 92. §-a szerint a panasziratban az ügyre vonatkozó olyan ténykörülményeket és bizonyítékokat is fel lehet hozni, amelyek az előzetes közigazgatási eljárás folyamán fenn nem forogtak és a bizonyítékokat legalább kivonatban a panaszirathoz kell csatolni. Az adózók tehát a jogorvoslati eljárásban nincsenek elzárva attól, hogy új ténykörülményeket felhozhassanak és új bizonyítékokat előterjeszthessenek. Ennélfogva ezekből kifolyóan nem lehet kimondani azt, hogy az adózók könyveikkel csak akkor bizonyíthatnak, ha azokat, vagy azokból készített kivonatokat már az adóbevallásukhoz csatolták. Csatolhatják azokat a jogorvoslati eljárás során is és így csak azért, mert azokat adóvallomásukhoz nem csatolták, a könyvekkel való bizonyítás lehetőségétől elzárni s az általuk kért vagy a pénzügyi hatóságok által szükségesnek tartott könyvvizsgálatot megtagadni nem lehet. A most előadottakból tehát világosan következik, hogy az általános kereseti-, valamint a jövedelem- és vagyonadónál könyvvizsgálatot a fél kérelmére akkor kell elrendelni, ha az adózó fél hiteles nyereség-veszteség és mérleg-számlát, illetőleg egyszeres könyvvitel esetében az ezekből öszszeállított eredményre vonatkozó hiteles könyvkivonatot az adókivetési, vagy a jogorvoslati eljárás során benyújtott. (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának 328. számú jogegységi megállapodása. — 1939. június hó. — Pod. 1939. évi 2. f. 49.) 103. K. H. Ö. 33. §. 2. bek. — A bíróság által elengedett általános kereseti, továbbá jövedelem- és vagyonadó tartozást a pénzügyi hatóságnak akkor is törölni kell, ha az elengedett adó-