Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Házadó. 66. 51 (1 szobát és 1 konyhát), annak alapját is beleértve, vagyis teljesen lebontották, az annak helyén emelt épületrészt a 10 évi adómentesség megilleti. A panasz alapos. A H. H. Ö. 5. §-ának (4) bekezdése valóban azt tartalmazza, hogy a szóbanlévő 10 évi házadómentesség „a teljesen lebontott épület" helyére újonnan emelt épületet illeti meg. A vitatott jogkérdés tehát azon fordul meg, hogy a törvényszakasznak ezen a helyén, mit kell „teljesen lebontott épület" meghatározás alatt érteni, nevezetesen, lehet-e a használt „épület" kifejezés alatt „épületrészt" is érteni, tekintve, hogy a törvény több rendelkezésénél azt, hogy épület alatt épületrészt is kell érteni, kifejezi azzal, hogy az épület szó után, zárójelbe téve, vagy zárójel nélkül is, megemlíti az „épületrész" szót is. A vitás jogszabály értelmét annak magyarázata van hivatva felderíteni. A magyarázat célja, a jogszabálynak azt az értelmét kimutatni, .amelyet a jogalkotó akart, de homályosan vagy hibásan fejezett ki. Hitelesen csak maga a törvényhozó magyarázhatja a jogszabályt, ilyen magyarázattal azonban nem rendelkezünk. A tudományos magyarázat lehet nyelvtani és ha ez a kérdést nem dönti el, lehet logikai. Általános érvényű jogelv, hogy ha a nyelvtani és a logikai magyarázat eltér egymástól, a logikait kell irányadónak tekinteni. Annak eldöntésénél, hogy az adójogi értelemben vett épület alatt lehet-e épületrészt is érteni, nyelvtani szempontból a két szónak a H. H. ö. többi szakaszában használt értelméből kell következtetnünk. Bizonyos, hogy a H. H. Ö. különböző szakaszaiban fel lehet ismerni azt a törekvést, hogy amely esetekben a törvényhozó az épületek kifejezés alatt, annak kiegészítő magyarázataként, épületrészt is akar érteni, azt ki is fejezi azzal, hogy az „épület" szó után, zárójelbe téve, vagy zárójel nélkül is, megemlíti az „épületrész" szót is. Ez a törekvés azonban bizonyíthatólag nem teljes. A H. H. Ö. 3. §-ának (1) bekezdése azt mondja, hogy az állandó adómentességet minden „épületre" nézve, esetről-esetre kell megállapítani, már pedig bizonyos, hogy az állandó házadómentesség az épületek egyes részeit külön is megilleti, tehát a törvény „épületek" kifejezése alatt „épületrészt" is kell érteni. Ugyanezt lehet megállapítani a H. H. Ö. 4. §-ának (1) bekezdésében, illetve a (2) bekezdés 1. pontjában használt „épületek" kifejezés alatt is, jóllehet bizonyos, hogy azok alatt épületrészeket is ért a törvényhozó'. De még jobban megnehezíti a kérdés nyelvtani magyarázat útján való eldöntését az is, hogy „épület" alatt maga a törvény is kifejezetten az épületrészt is magában foglaló fogalmat ért, amikor a H. H. ö. 14. §-ában az „épület" szót gyűjtőfogalomként használja, mert az épület szó fogalmi jelentőségének meghatározására, zárójelbe teszi az (épületek, épületrészek) szavakat. Nyelvtani magyarázattal tehát a kérdést megnyugtatólag nem lehet eldönteni s ennélfogva kisegítő logikai magyarázat útján kell a jogszabály "vitás értelmét eldönteni. 4*