Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Szállítmányozási ügylet. — 883. 609 Arra nincs adat, de maga alperes sem állítja, hogy felperes a nyoin­davállalatot az alperes kizárólagos birtokába bocsátotta volna, vagyis a saját részét, — ami az adásvétel tárgya volt, az alperesnek átadta volna. Minthogy az elállás jógának gyakorlásához szükséges tényálladék. melyet a Kt. 352. §-a határoz meg, ekként fennforgott, felperesnek az ügylettől történt elállását jogosnak kellett minősíteni. Nem tesz e részben különbséget az, hogy alperes 1938. évi január hó 17.-én a fizetésre utólagos határidőt kért, de a felperes ezt megtagadta, mert a Kt. 354. §-át a bírói gyakorlat (így a m. kir. Kúria P. IV. 2281/ 1921., P. IV. 3494/1925. sz. határozata) akként értelmezi és alkalmazza, hogy (... mint a, fejben ...). Ezek szerint a keresetet nem lehet elutasítani abból az okból, hogy az alperest a felperes nyomdarészére tulajdoni igény illeti. (1938. jún. 30. — P. IV. 2454/1938.) Szállítmányozási ügylet. (Kt. 384—392. §.) 883. Kt. 385. §. — A feladó és a közvetett szállítmányozó egymásközti viszonya. — A megbízó és a közvetett szállítmá­nyozó között nem keletkezik jogviszony annak folytán, hogy a közvetett szállítmányozó megválasztásában és az utasításadásban a rendes kereskedői gondossággal eljáró szállítmányozót a meg­bízó a közvetett szállítmányozó eljárásáért feleletre nem von­hatja, mert ennek a törvényes rendelkezésnek a bírói gyakorlat­ban megnyilvánuló jogszabály szerint csak az a következménye, hogy a szállítmányozó a közvetett szállítmányozó ellen esetleg érvényesíthető igényeket a megbízásra vonatkozó anyagi jog­szabályok értelmében a megbízóra engedményezni köteles. K. I. A meg nem támadott tényállás szerint a per alapjául szolgáló szállítmányozási ügyletet az alperes mint közvetett szállítmányozó a fel­peres által a szállítmányozással megbízott I. Szállítmányozási és Köz­lekedési rt.-gal kötötte, az A/10, alatti rendelkezést az I. adta az alpe­resnek. Ebből az ügyletből jogviszony csupán az I. és az alperes között keletkezett, a felperes tehát a szállítmányozás utasításellenesnek vitatott lebonyolításából eredő állítólagos kárának megtérítése iránt az alperes ellen egyedül az I. jogán, annak engedménye alapján léphet fel. (... Mint a fejben ...). Ennek a kötelességének pedig az I. eleget tett. Az adott esetben egyébként nincs súlya annak, hogy a felperes az alperes ellen csupán az I. jogán támaszthat igényt. Ennek a következménye ugyanis _ miként a fellebbezési bíróság helyesen kifejtette — csupán az, hogy a felperes tűrni tartozik mindazokat a kifogásokat, amelyek az al­perest az engedményezővel való jogviszonyából folyóan illeti. Ámde az alperes az engedményezővel szemben való viszonyából merí­Döntvénytár: 1939. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom