Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Korlátolt fdétösségű társaság. — 871. 585 A fellebbezési bíróság által megállapított, meg nem támadott tényállás szerint pedig a felek az 1936. évi május hó 20. napján (A/II/2.) akként állapodtak meg, hogy az alakítandó korlátolt felelősségű társaság bejegyzéséig a felek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szerződésben megállapítandó feltételek szerint egymásközti viszonyban már e megállapodással társaknak tekintendők és tény az is, hogy a korlátolt felelősségű társaság tárgyában az 1936. évi május hó 21. napján létrejött F/2, alatti szerződés alapján a társaság működését tényleg megkezdette és a társas vállalat vezetésében a felperes az 1936. évi augusztus hó 31. napjáig tevékeny részt vett. A felek egymásközti viszonyában ekként az F/2, alatti szerződésben egymással szemben vállalt jogok és kötelezettségek tartalmának megfelelően társas viszony jött létre és a társak egymásközti viszonyában közömbös az, hogy ez a társas viszony kifelé, harmadik személy irányában jogilag milyen társaságnak minősül. Azoknak a szolgáltatásoknak tehát, melyeket a felperes az A/II/2. és az ezt kiegészítő F/2, alatti megállapodással létesített társas viszonyból Őt terhelő kötelezettség — készpénzbeli hozzájárulás, ügyvezetői tevékenység — teljesítéséül tett, a felek egymásközti viszonyában joghatályos szerződés az alapja és így nem vitatható az, hogy ezeket a szolgáltatásokat a felperes jogalap nélkül teljesítette. Ha pedig a társasági célnak elérése — ebben az esetben a korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzése — lehetetlenné vált és a tervbe vett kft. cégbejegyzésig létesített társas viszony emiatt megszűnt, — a tagoknak egymással szemben fennálló igényei kielégítésére nézve a felek között létrejött szerződés rendelkezései és nem az alapját vesztett szolgáltatásnak az alaptalan gazdagodás szabályai szerint való visszatérítésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. A felperes tehát a 10.000 P visszafizetésére és ügyvezetői tevékenysége díjazására irányuló követelését az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó jogszabályra nem alapithatja. A törvényben vagy a felek szerződésében pedig nincsen olyan rendelkezés, amely szerint a felek között a cégbejegyzés megtörténte előtt létesített társas viszony megszűnte esetére a felperes által a társaságba "befizetett 10.000 pengő összegű készpénzbeli hozzájárulás teljes egészében a felperesnek visszafizetendő és a felperesnek addigi ügyvezetői tevékenysége a társaság üzleti eredményére tekintet nélkül díjazandó. Ezért és mert a felperes a fellebbezési bíróság ítélete szerint kijelentette, hogy a társaság feloszlása vagy a társaságból való kilépése esetére egyébként a törvény vagy a szerződés szerint esetleg neki járó vagyoni illetmény kifizetésére keresetét nem irányítja: a fellebbezési bíróság helyesen alkalmazta a törvényt, amidőn a felperest a 10.000 P összegű hozzájárulás visszafizetésére és ügyvezetői tevékenysége díjazására irányuló keresetével elutasította. A felperes kereseti előadása szerint a IT. rendű alperesnek minden