Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Részvénytársaság. 867. 579 gyűlést előkészítő ülésre N. M. felszámolót nem hívták meg (nevezett a felszámoló bizottsági jelentést ós a zárószámadásokat alá sem írta). A közgyűlésen résztvett részvényesek az A/4, jelű közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint L. F. részvényes felszólalásából ugyan nem a zárószámadásokat és a jelentést elkészítő bizottsági ülésre való meghívásnak elmaradásáról, hanem arról értesültek, hogy a felszámolók egyike azért nem írta alá a zárószámadásokat, mert (állítólag) nem adatott részére mód az 1937. évi üzletvitelbe betekinteni s az üzleti elszámolásokat elbírálni. Ebből a felszólalásból azonban a közgyűlés tudhatta, hogy a zárószámadások nem származnak a felszámoló bizottság valamennyi tagjától. A zárószámadások ós a jelentés okiratainak megtekintéséből, minden esetre a közgyűlésen a felszólalásra adott felvilágosításból azt is megtudták a jelenvoltak, hogy N. M. felszámoló a felszámoló bizottság jelentését sem írta alá. A közgyűlés tehát a zárószámadások és a jelentés felett a fennismertetett körülmények tudatában határozott, megtévesztéséről tehát szó nincs és így a keresetnék ebben a részében jogalapja sincsen. II. (... mint a fejben III. a ) A peresfelek megyegyező előadása szerint az alperesnek a Sz. sz. kir. város közönségével kötött szerződése az 1938. év végével lejárt, tehát az ezzel a szerződéssel alperesnek átadott jogosítványok az 1937. üzletévben is csak akkor képviselnek vagyonként számbavehető értéket, ha az alperes ezeket a jogokat értékesítheti. Azt, hogy a jogosítványok 1937. évi hozadéka az eredménykimutatásban nem szerepelne, a felperes támadásában fel nem hozta, nem érvényesítette. A 2. jelű szerződésnek lejártából és a szerződésnek egyéb tartalmából arra kell következtetni, hogy a jogosítványokat az alperes nem értékesítheti és a perben nincs is semmiféle adat ennek ellenkezőjére. A jogosítványok értékének a mérlegben fel nem tüntetésére és a Kt. 199. §-ának megsértésére alapított felperesi támadás tehát alaptalan. III. A felszámolást kimondó közgyűlés nem adott határozott időre szóló megbízást a felügyelő bizottságnak, mert a határozata úgy szól, hogy a közgyűlés a jelenlegi felügyelő bizottság megbízatását továbbra is fenntartja, illetőleg őket felügyelő bizottsági tagokká újból megválasztja. Való, hogy az alperes részvénytársaság alapszabályainak 32. §-a értelmében a felügyelőbizottság megbízása egy évre szól. Minthogy azonban az 1932. évi január hó 30-iki rendes közgyűlésnek határozatlan időre szóló megbízást adó határozata ma is érvényben van, azt sem annak ide jén, sem most senki meg nem támadta. Az 1938. február 5-iki közgyűlés határozatai sem támadhatók meg olyan okból, amely az 1932-ben hozott és érvényben álló határozaton alapszik, miként ezt a m. kir. Kúria 6. V/1894, és P. IV. 4738/1935. számú határozataiban már ismételten kimondotta volt. 37*