Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Rész vénytársaság. — 860—863. 575 A felperes indítványában foglalt négy tárgysorozati pont közül az utolsó a H. K. Rt. részvényeinek vételárára vonatkozik. A közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint a közgyűlés elnöke dr. N. felszólalására közölte, hogy a h.-i részvények vételárának hátraléka még •csak az 1937. év közepéig fog részletekben befolyni. A felperesnek arra az időre szóló indítványa tehát, — amikorra a h.-i részvények elállásának pénzügyi lebonyolítása már megtörtént, — a napirendre tűzésének esetében sem lehetett volna befolyással a felperes által megtámadott közgyűlésen tárgyalt 1936. üzletév mérlegére vonatkozó határozat mikéntjére. A felperes indítványának az első három pontja a H. V. Rt. által adott ellenérték elszámolására vonatkozik. Ez az elszámolás — az alperes szerint — már az 1931. üzleti év záró számadásainak volt a tárgya, a felperes által megtámadott 1937. március 1-jei rendes közgyűlés tárgyai pedig az 1936. üzleti évi zárszámadások voltak és a felperes fellebbezési előadása szerint is az ő indítványai semmi összefüggésben sincsenek az 1936. évi mérlegre vonatkozó határozatokkal. Ezért és mert egyrészt az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak a felmentést évenként adják s így még az 1936. üzleti évre felmentést adó közgyűlési határozatra sem lehet befolyással az, hogy a már előzőleg történt H. V. Rt. elszámolása helyes volt-e, de az sem, hogy a H. részvények jövőbeni végelszámolását miként fogja teljesíteni az igazgatóság, másrészt, mert a felperes sem mutat ki támadásaiban a napirendre nem tűzött indítványai és a hozott közgyűlési határozatok bármelyike között a fennebb kifejtetteknek megfelelő kapcsolatot: a közgyűlés határozatainak megsemmisítésére irányuló keresetnek jogszerű alapja nincsen. Egyébiránt a felperesnek a K. T. 177. §. harmadik mondatából folyó, jogánál fogva módjában állott volna magán a közgyűlésen olyan értelmű indítványt tenni, hogy hívjanak össze újabb közgyűlést és ennek napirendjére tűzzék ki az általa előzőleg az igazgatósághoz benyújtott indítványt. Ilyen kérelmet felperes az adott esetben a közgyűlés elé annál inkább terjeszthetett volna, mert a közgyűlésen mindvégig jelen is volt és mert ilyen indítvány tételéhez a törvény kifejezett rendelkezésén felül a közgyűlés tárgysorozatának 6. pontja (egyéb indítványok) még külön is módot adott. A felperes azonban ezzel a jogával nem élt és így a közgyűlés ebben a kérdésben nem is határozott. A felperes felülvizsgálati kérelme ezek okából volt elutasítandó. (1938. máj. 25. — P. IV. 1785/1938.) 863. Kt. 182. §., 1210/1932. M. E. sz. r. — Igazgatósági tagok alapszabályszerű díjazása osztalék nem fizetés esetében. K. Az 1210/1932. M. E. sz. rendelet intézkedései csak azt tiltják, hogy a r. t. igazgatósági tagjai részére a közgyűlés a nyereség terhére díjazást,