Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Öröklés /"</' hatásai. — 846—-847. 559 bocsátottakból folyóan azoknak a haszonélvezet megnyíltáig lejárt kamatai is a tulajdonost terhelik. K. (i. Mihály örökhagyó az 1931. évi május hó 7-én kelt végrendeletében vagyonának túlnyomó részéi a ny.-i róni. feat. egyházközségre (a továbbiakban: tulajdonos), ugyanennek a vagyonnak haszonélvezetét pedig K. Józsefre (a továbbiakban haszonélvező) hagyta. Az örökhagyó a tulajdonosnak meghagyta, hogy a haszonélvezet megszűnte után Ny. községben plébániát állítson fel, hogy a helybeli házatlán avagy lakóházon kívül más ingatlan vagyonnal nem rendelkező földműveseket és napszámosokat a párbér alól mentesítse, továbbá, hogy unokaöccse részére 3000 P hagyományt fizessen ki. Kifejezetten is elrendelte az örökhagyó, hogy a tulajdonos az örökséget csak a haszonélvezet megszűnte után veheti birtokába, majd ehhez hozzáfűzte azt a kijelentést is. hogy a tulajdonos kötelezettségeinek teljesítése is csak akkor kezdődhetik. A haszonélvezőre vonatkozóan pedig azt rendelte az örökhagyó, hogy a haszonélvező tartozik a haszonélvezeti jog ellenében az örökhagyó elleni mindennemű követeléséről lemondani. Az nem vitás a peresfelek között, hogy az örökhagyónak halálakor a fellebbezési bíróság ítéletében felsorolt adósságai voltak, vitás ellenben, hogy ezeknek, valamint a. hagyaték egyéb terheinek rendezése kit terhel, a tulajdonost, vagy pedig a haszonélvezőt-e. ha pedig mindkettőjüket, kötelezettségük milyen mértékű. A fellebbezési bíróság megállapítása szerint az örökhagyó végrendeletében az ő adósságainak és a hagyaték egyéb terheinek rendezéséről a felperes követelésétől eltekintve — semmi vonatkozásban nincs rendelkezés. Végrendeleti intézkedés hiányában tehát az irányadó jogszabályok alapján kell eldönteni, hogy a peresfeleket mint az örökség tulajdonosát és haszonélvezőjét az örökhagyó adósságainak és az egyéb hagyatéki terheknek kielégítése tekintetében minő kötelezettségek terhelik. Ezek szerint a jogszabályok szerint a tulajdonos és a haszonélvező közötti viszonyban a haszonélvezőt azokon a visszatérő szolgáltatásokon kívül, amelyeket rendes gazdálkodás szerint a vagyon jövedelméből szokás fizetni, csak a haszonélvezet megnyíltakor fennállott adósságoknak a haszonélvezet tartamára eső kamatok terhelik, míg az adósságoknak a tőkéje s az előrebocsátottakból folyóan azoknak a haszonélvezet megnyíltáig lejárt kamatai is a tulajdonost terhelik. Téves tehát a tulajdonosnak az az álláspontja, hogy az örökhagyó tőketartozásainak az ő életében lejárt kamatai is a haszonélvezőt terhelik, következőleg az örökhagyó adósságai után az örökség megnyílta előtti időre esedékes 2284 P 83 f kamatot a fellebbezési bíróság helyesen rótta a tulajdonos terhére. Még részben sem szabadulhat a haszonélvező a haszonélvezet tartamára eső kamatok fizetésétől azon a címen, hogy a kamatok felszapo-