Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

-556 Öröklési jog. vonatkozó adatai pedig arra mutatnak, hogy a levéltárnak a középkori és egyéb történelmi értékű — s erre való tekintettel legbecsesebb — részei a V. nemzetség birtokaira és családi viszonyaira vonatkoznak és a perben nincsen olyan adat, amelyből azt lehetne megállapítani, hogy a levéltárban családi vonatkozástól függetlenül, más vonatkozású s csupán történelmi vagy müérték gyanánt megszerzett oklevelek vagy ilyen jellegű egyéb iratok is volnának. Mindezek alapján a b.-i kastélyban elhelyezett levéltárat a V. nemzetség történetére vonatkozó olyan jellegű okiratok és levelek gyűjteményének kell tekinteni, amelyek rendeltetésüknél fogva nem tárgyai a forgalomnak, régi jogunk szerint a nemzetség, illetve család számára közösek maradnak és őrizésük a családfő elhalta után a gyermekek közül az öregebb fitestvért illeti. Az anyagi jognak megfelelően döntött tehát a fellebbezési bíróság akkor, amikor a levéltárnak az örökhagyó után maradt nagy vagyonnak értékéhez képest egyébként is csekély értékét a kötelesrész alapjának megállapításánál nem vette figyelembe. (1938. nov. 4. — P. I. 3919/1938.) 842. Mt. 2016. §. — Kötelesrész kiszámításánál hagyatéki vagyon értékelésére irányadó időpont. — A kötelesrész kiszámításánál általában a hagyatékhoz tartozó minden vagyont az örökség megnyíltakor volt értékében kell számításba venni. Elvileg ezt a szabályt kell alkalmazni olyankor is, amikor az örökség megnyílta olyan időre esik, amelyben a rendkívüli gazdasági viszonyok következtében az egyes vagyontárgyak belső értékét a valóságnak megfelelően kifejezésre juttató forgalmi árak ki nem alakulhattak. Ilyen esetben is az egyes vagyontárgyaknak az örökség megnyíltakor volt valóságos értékét kell tehát megállapítani és a kötelesrész kiszámításánál alapul venni, ennél a megállapításnál azonban nem irányadók a rendkívüli gazdasági viszonyok vagy a rendes áralakulást kizáró egyéb körülmények között kialakult forgalmi árak, hanem egyéb adatoknak, így különösen a rendes gazdasági viszonyok helyreállása után kialakult forgalmi áraknak és az értéket ugyancsak rendes gazdasági viszonyok között befolyásoló egyéb körülményeknek a figyelembe vételével kell a valóságos értéket megállapítani ós ezt kell az örökség megnyíltakor volt valóságos értékként is számításba venni. Az örökség megnyílta és a kötelesrészkövetelés kielégítése közé eső időben beállott értékváltozások figyelembevételét rendszerint egyik fél sem követelheti. Kivételesen olyan esetekben, amikor az általános gazdasági helyzetnek az említett két időpont közé eső időben bekövetkezett mélyreható és az értékek nagymértékű lemorzsolódását eredményező változása olyan eltolódást idézett elő. hogy ennek következtében a kötelesrésznek az örökség megnyíltakor volt értékek alapulvételével történő kiszámítása a köteles-