Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Utóörökös nevezés. — 832—834. 549 telemben akarta használni s ehhez képest az előörökös jogosult volt-e az utóörökösök halála után az utóörökléssel terhelt ingatlanrészről rendelkezni. A végrendeletnek a felek nyilatkozataiban és az elsőbíróság ítéletében idézett része magában véve arra a feltevésre ad alapot, hogy az örökhagyó a gyermekeinek az utóöröklésből kiesése esetére vérszerinti lemenőiket, vagyis csak a vele is családi kapcsolatban levő unokáit akarta az utóöröklés kedvezményében részesíteni, mert „lemenők" alatt a közfelfogás is a vérszerinti lemenőket érti. Az örökhagyó eltérő akaratának felderítésére alkalmas bizonyíték hiányában tehát a szóbanlevő végrendeleti intézkedést — a fellebbezési bíróság álláspontjának megfelelően — így kell értelmezni. (1939. máj. 9. — P. I. 1504/1939.) 833. Mt. 1914. §. — Kétszeres utóöröklés rendelése. — Az utóöröklés tárgyának további megkötése, azaz kétszeres utóöröklés rendelése a fennálló jogszabályok szerint érvénytelen. (K. 1939. márc. 9. — P. 140/1939.) 834. Mt. 1915., 1916. §. — Hallgatólagos utóörökösnevezés. — Nem létező személy utóörökössé nevezése. — Elidegenítési tilalom megszegése esetén a tilalom által védett fél joga a szerzővel szemben. — I. Ha az örökhagyó nem nevezett kifejezetten utóörököst, emellett azonban végrendeletében eltiltotta az örököst az ingatlan elidegenítésétől és megterhelésétől is annak meghatározása nélkül, hogy a tilalom kinek a javára szól, ami az állandó bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály értelmében a kinevezett örökös törvényes örökösének hallgatólagos .utóörökösnevezését jelenti. — II. Jogszabályaink értelmében utióörökös az örökhagyó halálakor még nem létező és meg sem fogant személy is lehet. — III. Az a fél, akinek érdekére az elidegenítési tilalom szolgál, jogosult attól, aki a tilalomellenes elidegenítésből kifolyólag a tilalom által védett dologra vonatkozó közvetlen jogot gyakorol, mindazt követelni, ami a tilalom által védett jogának a gyakorlása elé gördített akadályok elhárítása végett szükséges. K. Áttérve a kereset másik jogalapjára, özvegy K. Istvánné örökhagyó a kereseti ingatlant a végrendeletében azzal a megszorítással hagyta P. Károlynak, hogy a mennyiben a nevezett házassága gyermek nélkül maradna, és így egyenes örökös nélkül halna el, úgy halála után a reá hagyott ingatlan tulajdonjoga az I. rendű alperest, vagy annak jogutódait illeti meg és P. Károlynak külön is megtiltotta, hogy a részére juttatott ingatlant eladhassa, avagy azt jelzálogilag megterhelje. A végrendelet az I. rendű alperes javára csak feltételes utóörökös nevezést tartalmaz, mert az örökhagyó öt csak arra az esetre nevezte meg utóörökösnek, ha a kinevezett örökösnek a házassága gyermek nélkül maradna. Ez a feltétel azonban meghiúsult, mert az örökösnek utóbb a kiskorú felperes személyében gyermeke született, aki az örököst túlélte, következőleg az I. rendű alperes javára rendelt feltételes utóöröklés hatályba