Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
özvegyi jog. — 823-824, — Végintézkedésen atapuló 539" öröklés. — 825. tálytalan, az alperes tehál a keresetlel követeli hagyatéki javak birtokát ezen az alapon is átengedni köteles. A m. kir. Kúria a felperes ebbeli igényének alaposságát nem vizsgálta, mert a felperes keresete fennálló özvegyi jogán alapul, most említett igénye pedig megszűnt, de azt alperes hálátlansága folytán újból feléledő özvegyi jogra alapítja. — A két igény tárgya tehát nem azonos, miből folyóan a felperes utóbb érvényesített igényét új keresetnek kell tekinteni, új kereset előterjesztésének pedig a fellebbviteli eljárásban nincs helye. (1988. nov. 17. — P. I. 4089/1988.) 824. Mt. 1813., 1769. §. — A volt jobbágyok osztályához tartozott örökhagyó második feleségének özvegyi tartása. — Örökség visszautasítása. — LA volt jobbágyok osztályához tartozó örökhagyónak második feleségét az 1840: XVIII. t.-c. 18. §-a értelmében özvegyi tartás fejében csak egy gyermekrésznek a haszonélvezete illeti. — II. Az 1840: XVIII. t.-c. 18. §-ának határozott rendelkezése folytán az egy gyermekrész meghatározását az a kérdés sem befolyásolja, hogy annak jövedelme az özvegy megélhetéséhez elegendő-e, mert ennél több az özvegyet abban az esetben sem illeti, ha a gyermekrész hozadéka illő ellátásához nem elegendő. — III. Az örökség visszautasításának az a törvényes jogkövetkezménye, hogy a visszautasított örökség arra száll, akire megnyílt volna, ha az azt visszautasító az örökhagyó halálakor már nem él. — IV. Annak a kérdésnek, hogy a visszautasítás a hagyatéknak túlterhelt volta miatt történt-e. jelentősége nincs, mert az ilyen alapon történő visszautasítás a visszautasító helyébe lépő örökösnek jogigényét nem érinti. Szintúgy nincs jelentősége a hagyaték átadásának sem, mivel az átadás, mint nem jogszabályozó, hanem csak jogmegállapító bírói rendelkezés, a visszautasítok helyébe lépő örökösöket öröklési igényeik esetleges érvénvesítésében nem gátolja. (K. 1938. nov. 16. — P. I. 4074/1938.)' Végintézkedésen alapuló öröklés. 825. Mt. 1835. §., 1876: XVI. 9. §., 10. § c. pont. — Végrendelet írójának minősülő elkészítő és az ennek segédkező személy szerepe. — I. Az örökhagyótól különböző az a személy, aki a végrendelet-tervezet megszövegezésére másnak az utasítást adja. e segítő közreműködés igénybevétele mellett is maga tekintendő a végrendelet elkészítőjének. — II. A végrendelet elkészítője a végrendelet írójával esik egy tekintet alá. — III. Az 1876. évi XVI. t.-c. 10. §-ának c) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából az a perdöntő kérdés, hogy a végrendeletben kedvezményezetekkel az említett törvényszakaszban meghatározott családi kapcsolatban álló személynek milyen szerepe volt a
