Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
12 Közigazgatási jog. vagy sem, a választótestület — a törvényhatósági bizottság — hivatott. (1936. nov. 23. — 1648. E. H. — Kb. 9059/1936. K. sz. — Kod. 1939. évi 2. f. 49.) 16. 1929 : XXX. t.-c. 16., 18. §-ok. — I. Az 1929 : XXX. t.-c. 18. §. második bekezdésében az igazoló választmányi határozat meghozatalára megszabott 15 napi határidő meg nem tartása az igazoló választmány meghozott határozatának érvényességére nincs befolyással. — II. Pártoknak vagy a bizottsági tagságra ajánlottaknak nincs joguk az 1929 : XXX. t.-c. 16. §-a ötödik bekezdése alapján bizalmi férfiakat kijelölni. — III. A választási elnök által kijelölt törvényhatósági bizottsági szavazatszedő küldöttség összeállításának a főispán által megváltoztatása a szavazási eljárás semmisségét vonja maga után. — IV. A szavazás törvényben előírt titkosságának megsértését jelenti és a szavazási eljárás semmisségét vonja maga után az a körülmény, hogy a különböző jelöltek nevével ellátott szavazólapokat a hátlapjukról is könnven fel lehet ismerni. (1936. márc. 31. — 1616. E. H. — Kb. 5771/1935. K. sz. — Kod. 1938. évi 3. f. 76.) 17. 1929 : XXX. t.-c. 16., 65., 68., 98. §§. — I. Törvényhatósági tisztviselőválasztásnál nincs törvényes akadálya annak, hogy ;i szavazólapok a szavazás napja előtt kiadassanak. — II. Az 1929 : XXX. t.-c. életbelépése (1929. évi június hó 29.) után betöltésre kerülő törvényhatósági árvaszéki elnöki állásra az idézett t.-c. 65. §-ában megjelölt elméleti képzettség— vagyis az államtudományi tudori oklevél is — elegendő elméleti képesítés. Kb. .A panaszosok a dr. H. E. árvaszéki elnökké megválasztását eljárási és anyagi jogszabálysértés okából támadták meg. I. Eljárási jogszabálysértésként a törvényhatóság első tisztviselőjének azt az eljárását panaszolják, hogy a választás határnapja előtt adott ki szavazólapokat s ezekre a dr. H.'E. nevét reányomtatták. Azoknál a szavazóknál tehát, akik az előre így elkészített szavazólapokkal szavaztuk, a szavazásnak a törvényben elrendelt titkossága meg volt sértve, mert a szavazás folyamán ellenőrizni lehetett náluk, hogy kész szavazólapokkal szavaztak. Ezenkívül a kész szavazólapok előzetes kiosztása alkalmas volt a szavazóknál annak a hitnek keltésére, hogy dr. H. E. hivatalos jelölt s •ez olyan jogosulatlan befolyásolás, aminek a szavazás eredményére kihatással kellett lennie. A magyar királyi közigazgatási bíróság eljárási jogszabálysértés elkövetését nem állapította meg a következő okokból. Az 1929: XXX. t.-c. 68. §-a (6) bekezdésének rendelkezése szerint a szavazás hivatalból rendelkezésre bocsátott egyenlő szavazólapokkal titkosan történik. A szavazólapok rendelkezésre bocsátásának idejéről és módjáról a törvény külön nem intézkedik, tehát nem tiltja meg a szavazólapoknak a szavazás napja előtti kiadását sem. sőt ezt az 1929: XXX. t.-c.