Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre polgári ügyekben. — Cselédügyek. 383—386. hatásköri szabály értelmében, a rendes bíróság hivatott. (1939. febr. 13. — 1938. Hb. 73.) 385. 1876: XIII. t.-c. 3. §., 1907: XLV. t.-c. — Gépésznek kell tekinteni azt. aki habár meg-felelő oklevél hiányában, de gyakorlati képzettségénél fogva gépészi minősítést feltételező munkára nyer alkalmazást és ilyen munkakört tölt be, vagyis aki nemcsak a gépek szakszerű kezelését, hanem azoknak szakszerű szétszedését, összerakását és megjavítását is végzi. (1929. Hb. 52., 1932. Hb. 45., 1934. Hb. 49., 1935. Hb. 20. stb.) — Az olyan alkalmazott pedig, aki — habár gazdaságban — minősítéshez kötött gépészi munka végzésére szerződik, tekintet nélkül arra, hogy megvolt-e a megfelelő képesítése vagy sem, az 1876. évi XIII. t.-c. 3. §-ának a) pontjában foglalt és az 1907. évi XLV. t.-c. hatálya alá tartozó gazdasági cselédekre is kiterjedő rendelkezés folytán, nem tekinthető gazdasági cselédnek. Hb. Az 1876. évi XIII. t.-c. 3. §-ának aj pontja ugyanis, a helyes értelmezés szerint, a cselédi minőség megállapítását nemcsak a megfelelő (pl. gépészi) képesítést tartalmazó oklevéllel rendelkező alkalmazottakra nézve zárja ki, hanem mindazokra, akik tudományos előkészültséget és általában magasabb műveltséget feltételező munka végzésére vállalkoznak. A jelen ügyben az irányadó tényállás szerint L. P. nemcsak a gépkezelői és a kovácsmunkákat tartozott ellátni, hanem kifejezetten a gépészi — a gépek karbantartásához és javításához szükséges — munkákat is é? ilyen munkákat — a meg nem cáfolt előadása szerint — végzett is. Ennélfogva L. P. gépésznek tekintendő. Ezek szerint pedig a felek között nem cselédi, hanem olyan munkabérszerződés létesült, amelynek, mint az általános magánjog szabályai alá eső szerződésnek alapján, a szerződés jogosulatlan megszüntetéséből eredő igény felett az eljárás, a magánjogi jogviszonyból felmerülő vitás ügyek hatásköri hovatartozása tekintetében irányadó hatásköri szabály értelmében, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1938. dec. 12. — 1937. Hb. 70. — Állandó gyakorlat.) 386. 1876: XIII. t.-c. 3. §., 1907: XLV. t.-c. 1. §. — A szőlő kezelői (vincelléri) szolgálat jogi szempontból — eltekintve a nagyobb terjedelmű szőlőgazdaság, vagy szőlőbirtok kezelésére alkalmazott gazdatisztektől (1900. évi XXVII. t.-c), illetőleg szőlőgazdasági gazdatisztektől (1929. évi XVII. t.-c.) — vagy az 1907. évi XLV. t.-c.-kel szabályozott gazdasági, illetőleg külső cselédi. vagy az 1898. évi II. t.-c.-kel szabályozott mezőgazdasági munkási jogviszony keretébe tartozik és ehhezképest úgy anyagi jogi. mint hatásköri szempontból más-más elbírálás alá esik. Gazdasági cselédnek minősül a szőlőkezelő (vincellér) akkor, ha másnak kisebb terjedelmű szőlőgazdaságában a gazdatiszti végzettséggel felérc") tudományos előkészültséget s általában magasabb művelt-