Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Telekkönyvi bejegyzések illetéke. .104—:n:>. Nyugtailleték. 314. 137 310. A kir. közjegyző hagyatéki tárgyalási dijának és költségkövetelésének telekkönyvi biztosítása illetékköteles. — (Kb. 13.022/1937. P. sz. — M. K. LVH évf. 20.) 311. Ha a bekebelezéssel nem lejárt, hanem jövőbeli kamatot biztosítottak, de ez nem a kamatláb megjelölésével, hanem határozott összegben történt, a bekebelezést a kamatok biztosítására rendelt külön keretnek kell tekinteni, amely mind a beadványi, mind a bejegyzési illeték tekintetében , illetékalap. (Kb. 18.564/ L936. 1'. sz.' — M. K. LVII. évf. 21.) 312. A biztosítási végrehajtást elrendelő végzés alapján foganatosított telekkönyvi bejegyzésnél a végrehajtást szenvedőt nem lehet jogot adó félnek tekinteni, következéskép a végrehajtást szenvedő az illetékért abban az esetben sem felel, ha a végrehajtást kérő félnek szegényjoga volt s így az illetéket tőle nem lehet követelni. (Kb. 14.969/1936. P., 7114/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 21.) 313. A keretbiztosítéki zálogjog nem a követelést, hanem — a zálogjogi előjegyzéshez hasonlóan — a hitelező részére csak azt biztosítja, hogy a meghatározott kereten belül joga van követelésének igazolása esetén végrehajtási zálogjogot szerezni. Végrehajtási zálogjog bekebelezése nélkül, a keretbiztosítéki zálogjog törlésére adott engedély után abban az esetben sem lehet nyugtailletéket követelni, ha a követelés fennállása bizonyítva lenne is. mert az illetékdíjjegyzék 92. tétele csak azok után a törlési engedélyek után állapít meg illetéket, amelyek zálogjogilag biztosítva vannak. (Kb. 1379/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 4.) Nyugtailleték. 314. 1920: XXIV. t.-c. 3. §. 4. bek. — Közhatósági tisztviselőt, az 1920: XXIV. t.-c. 3. §. (4) bekezdésében megállapított kezessége alapján, a nyugta és szerződési illeték megfizetésére csak a nyugta kiállítójának és az azt elfogadó közhatóságnak közvetlen fizetési kötelezettségét követően lehet kötelezni. Ugyanez az elv irány adó akkor is, ha a kifizetés nem nyugta ellenében, hanem a postatakarékpénztár csekkforgalma útján történik. Kb. Az illetéket panaszostól, mint T. község bírájától, az 1920. évi XXIV. Í.TC. 3. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kezesség címén követelik, mert a járandóság kifizetését elrendelte, anélkül, hogy a nyugta alapján járó nyugta- és szerződési illetéket a kincstár részére biztosította volna. Az 1920. évi XXIV. t.-c. 3. §-ában az állami, törvényhatósági és községi tisztviselők terhére megállapított kezesség: az illetékszabályokban meghatározott kezesség- általános szabályai alá esik. vagyis csak abban az