Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

j 10 Pénzügyi jog. désében felsorolt jogügyletekre is a visszterhes ingatlan vagyonátruházási illetékekre' vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a szerződési okirat hiányának hatása tekintetében is, annál inkább, mert ha ezekre nézve az az álláspont fogadtatnék el, hogy az illetékfizetési kötelezettség — okirat létére való tekintet nélkül — a rendes időben beáll, akkor az fordulna elő, hogy kevesebb jognak (a vételi jognak) szerzése után szigorúbb a fizetési kötelezettség, mint a több jognak (tulajdonjognak) szerzése után. (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának 314. számú jogegységi megállapodása. — 1938. évi december hó. — Pod. 1938. évi 4. f. 97.) 211. 111. díjj. 59. tét. 4. pont. — A kereskedelmi életben szokásos ellenlevél, a levélalakhoz fűződő feltételes illetékmentességét annak folytán sem veszti el, hogy szövegében idézi a címzett levelét és annak aláírását (1938. dec. 10. — 2002. E. H. — Kb. 12.501/1938. P. sz. — Pod. 1939. évi 1. f. 12.) 212. 111. díjj. 59. tét. 4., 64. tét. — A tartozáselismerésről levélalakban kiállított okiratot, mint önálló kötelmi szerződést, az illetékdíjjegyzék 59. tételének 4. pontjában meghatározott feltételes illetékmentesség meg nem illeti. (1938. márc. 5. — 1990. E. H. — Kb. 9934/1936. P. sz. — Pod. 1938. évi 3. f. 75.) 213. Hl. díjj. 59. tét. 4. — Az illetéki díjjegyzék 59. tétele 4. pontjának 2. bekezdésében említett kötelezvény alatt az illetéki díjjegyzék 64. tételében megjelölt kölcsönszerződést és nem az árúszállításból előállott követelés összegszerű elismerését kell érteni. (Kb. 248/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 4.) 214. 111. díjj. 69. tét. — Okirat-másolat alapján akkor is lehet illetéket követelni, ha a másolat nem tartalmaz aláírást, feltéve, hogv a másolatot felhasználó elismerte, hogy az okirat eredetije alá van írva. (1938. dec. 2. — 1998. E. H. — Kb. 6301/ 1938. P. sz. — Pod. 1939. évi 1. f. 5.) 215. 111. díjj. 69. tét. 1. — Az illetékdíjjegyzék 69. tételének 1. jegyzete értelmében illetéket kell követelni valamely okiratnak a másolata után is, ha az eredeti okiratnak a felmutatásával nem bizonyítják, hogy az illetéket lerótták. Ennek a rendelkezésnek nyilvánvalóan csak az a célja, hogy az illeték lerovása bizonyítva legyen. De abból a körülményből, hogy az említett rendelkezés megjelöli a bizonyítás eszközét is, nem lehet arra következtetni, hogy, amennyiben az illeték lerovásának megtörténtét más alkalmas módon bizonvítják, azt ne lehessen elfogadni. (Kb. 4926/1936. P. Kb. 5449/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 6.) 216. 111. díjj. 74. tét. II. b) p. — Az a levél (okirat), amelyben annak megemlítése foglaltatik, hogy a kölcsönvett összegből, a