Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Közadók kezelése. 14H—1?><). 93 vont vagyont terhelő közadóiknak a zárlat elrendelése után és a zárlat meg­szűnése előtt esedékessé vált részleteit kitevő összeget tartozik fizetni. Ennél nagyobb összeg fizetésére nem kötelezhető, kisebb összeg fizetésé­vel pedig nem tesz teljesen eléget törvényben megállapított fizetési köte­lezettségének. Ezt erősíti meg az, hogy a zárgondnok által teljesített befizetések mikénti elszámolása tekintetében, sem az előbb említett 84. §., sem pedig más törvényhely kivételes rendelkezéseket nem tartalmaz. Ebből okszerűen az következik, hogy ezeket a befizetéseket mindenkor a K. K. EL ö.-nek az adóbefizetések elszámolására érvényben lévő általános rendelkezései szerint kell elszámolni, úgy. mintha a befizetéseket maga a hátralékos teljesítette volna. Ennélfogva helyes törvénymagyarázat alapján arra a megállapításra kellett jutni, hogy a fentemlített 84. §. (2) bekezdésében a zárgondnok fizetési kötelezettsége tekintetében megállapított törvényes rendelkezés, a zárgondnok által teljesített befizetések elszámolásának a kérdését nem érinti. Az ebben a bekezdésben foglalt törvényes rendelkezés csak azt jelenti, hogy a zárgondnok személyes kötelezettség alapján, a zárlati vagyon jövedelméből a zárlat tartama alatt esedékessé vált és a K. K. H. ö. 83. §-ában meghatározott köztartozásokat, minden egyes követelést megelőzően, azért tartozik fizetni, hogy a zárlat tartama alatt a köztar­tozások ne emelkedjenek. A zárgondnoki fizetési kötelezettségre vonatkozó ez a törvényes rendelkezés tehát nincsen ellentétben a befizetések elszámo­lási sorrendjére vonatkozó általános törvényes rendelkezésekkel, s így ez utóbbi általános rendelkezések, a zárgondnok által teljesített befizeté­sek elszámolására vonatkozó különleges rendelkezés hiányában, ezekre is vonatkoznak. A most előadottak alapján tehát arra az álláspontra kellett helyez­kedni, hogy a zárgondnok által az ingatlanvégrehajtási zárlat tartama alatt teljesített befizetéseket elsősorban nem a zárlat ideje alatt esedékessé vált köztartozások csökkentésére, hanem a K. K. H. Ö.-ben foglalt álta­lános érvényű rendelkezések alapján, a zárlat elrendelésétől visszafelé számított három évre eső köztartozások kiegyenlítésére kell fordítani. (Közig. Bíróság pénzügyi osztályának 307. sz. jogegységi megállapodása. — 1938. évi jún. hó. — Pod. 193& évi 2. f. 49.) 149. K. K. H. Ö. 68. §. (5) bek. — E bekezdés és a 69. §. (1) bekezdése alapján a jog-erősen lefoglalt ingó tárgyakat jogo­san lehet az árverési csarnokba szállítani és elárverezni akkor is, ha a köztartozás ingatlanon való bekebelezés útján biztosítva v;m. (Kb. 16.388/1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 42.) 150. K. K. H. Ö. 90. §. — Minthogy a K. K. H. 0. 90. §-a (2) bekezdésének 2. pontja értelmében a közös háztartásban élő házastársak a terhükre kirótt általános kereseti adóért egyetem­leges fizetési kötelezettségben állanak, az adóelengedés feltételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom